2009. m�rcius 28.

JOG el�ad�s anyaga

A jog: a t�rsadalom le�r� nyelve. �let�nk minden egyes eleme jogszab�lyokkal �rintett.

A t�rsadalmi val�s�g folyamatosan v�ltozik, �gy a le�r� nyelv�nk (a jog) m�r nem k�pes lefedni az eg�sz t�rsadalmat. Ilyenkor kezd a t�rsadalom elm�szni a jog al�l �s bizonyos t�rsadalmi norm�kat nem figyelembe venni.

A jogot arra haszn�lj�k, hogy v�ltoztassanak a t�rsadalmi val�s�gon.

P�ld�k:

1. A 90-es �vek elej�ig az emberek viszonylag fiatal korban �sszeh�zasodtak egym�ssal. 20-as �veik elej�n alap�tottak csal�dot. A h�zass�gk�t�sek sz�ma napjainkig folyamatosan cs�kkent. Most kb. a fele. Azonban az �lett�rsi kapcsolattal szemben a h�zast�rsi kapcsolat privilegiz�lt helyzetben van. T�rsadalmi ig�ny mer�l fel a jog m�dos�t�s�ra.
2. Jogszab�lyok m�dos�t�s�val akarunk v�ltoztatni a t�rsadalmi helyzeteken. P�ld�ul n�k elleni nemi er�szak eset�n, k�vetelt�k, hogy m�dos�ts�k a t�rv�nyk�nyvet, mivel szerint�k t�l enyhe b�ntet�s j�rt �rte �s ez�rt olyan gyakori. N�h�ny �v m�lva statisztikusok vizsg�lt�k, hogy mennyire volt hat�kony ez a rendeltet�s. Kider�lt, hogy a nemi er�szakok sz�ma nem cs�kkent, de mostm�r j�val nagyobb ar�nyban �lik is meg az �ldozatot, nehogy lebukjanak.

Jogot alapvet�en k�t r�szre osztj�k fel:

1. K�zjog: Az �llam �s �llampolg�r viszony�t szab�lyozza. Nemzetk�zi jog eset�n �llam �s �llam viszonya.
   1. Alkotm�nyjog
   2. K�zigazgat�si jog
   3. B�ntet�jog
   4. Stb.
2. Mag�njog/Civiljog: Egyenrang� felek �llnak egym�ssal szemben.
   1. Polg�ri jog �s a mag�njog egym�ssal felcser�lhet� fogalmak

                                                               i.      Csal�djog

                                                             ii.      �r�kl�si jog

                                                            iii.      Gazdas�gi t�rsas�gok joga

                                                           iv.      Munkajog

Nyugati jogrendszeren bel�l k�t csoport:

• Angolsz�sz jog – a precedens jog �l
• Kontinent�lis jog – a r�mai jogb�l fejl�d�tt ki
  1. Francia alrendszer: Franciaorsz�g, mediterr�n orsz�gok
  2. N�met alrendszer: N�metorsz�g, Magyarorsz�g, �szak-eur�pai orsz�gok

A r�mai jog �jrafelfedez�se, �jra �tv�tele a 17 sz�zadt�l a 19 sz�zadig zajlott.

1878. Csemegi-k�dex az els� magyar jogk�dex

Eur�pai Uni�: tomp�totta a francia �s a n�met alrendszerek k�z�tti k�l�nbs�geket. Nagy �rdekegyeztet� f�rum.

Magyarorsz�gon is van jelent�s�ge a precedens jognak.

Jogszab�lynak nevezz�k azokat a k�telez� szab�lyokat, amelyeket valamely arra felhatalmazott szerv alkotott meg. Kiz�r�lag az. A jogalkot�sra jogosult szerveket az alkotm�nyban r�gz�tik.

Jogszab�lyb�l �sszesen 3 fajta van, melyek.

·        T�rv�ny

·        Rendelet

·        �nkorm�nyzati rendelet

Jogszab�ly nev�nek fel�p�t�se:

T�rv�ny: �vsz�m, r�mai sz�mmal a t�rv�ny �s t�pusa pl.: 1949. �vi XX. Tv.

A t�rv�nyen bel�l paragrafusok �s bekezd�sek tal�lhat�ak.

Rendelet: pl.: 23/2006 (III.4) Korm. rendelet

A jogi norma k�telez� �rv�ny� szab�lyt jelent.

„Aki m�st meg�l, az ember�l�s b�ntett�t k�veti el 2-t�l 8 �vig terjed� b�rt�nb�ntet�ssel s�jthat�”

Le�r� r�sz: Aki m�st meg�l – a lehet� legt�gabb �rtelm� megfogalmaz�s kell

Kapcsol� r�sz: az ember�l�s b�ntett�t k�veti el

Szankci� r�sz: 2-t�l 8 �vig terjed� b�rt�nb�ntet�ssel s�jthat�

A precedensjog �rv�nyes�l Magyarorsz�gon is, mivel lehet hivatkozni a b�r�s�g el�tt kor�bbi d�nt�sekre, mert sz�les k�r� �t�lethozatali lehet�s�gei vannak a b�r�nak.

Alkotm�ny: az alapt�rv�ny. Minden egy�b jogszab�ly az alkotm�nyb�l eredeztethet�. Minden orsz�gnak van alkotm�nya, m�g akkor is, ha ez �rott form�ban nem l�tezik.

Mi vezetett oda, hogy alkotm�nyos berendezked�s�nk van?

Abszol�t monarchia volt n�lunk, mely szerint az uralkod� akarata t�rv�ny. Ennek legszebb p�ld�ja Franciaorsz�gban a XIV. Lajos, a napkir�ly („Az �llam �n vagyok”). Innen indult ki a modern �llamok kialakul�sa, mivel ez az egyeduralmi rendszer nem m�k�d�tt kiel�g�t�en.

 Montesquieu meghat�rozta, hogy az egyeduralkod� hatalma milyen r�szekb�l �ll. H�rom hatalmi �gat k�l�nb�ztetett meg:

• T�rv�nyhoz�i
• B�r�i
• V�grehajt�i

Az egyeduralomban, az abszol�t �llamban mindh�rom hatalmi �g egy k�zben van. Akkor lesz az �llam sokkal jobban m�k�d�, ha ezeket az �gakat elv�lasztjuk egym�st�l. A t�rv�nyhoz�i �s a b�r�i hatalom ne f�ggj�n a kir�lyt�l.

M�sik gondolatmenet is kialakult akkoriban: A diktat�rikus hatalomn�l jobb t�rsadalmi berendezked�s lenne a demokratikus �llami berendezked�s, de a r�gi g�r�g �s r�mai demokr�cia reform�l�sra szorul. Kital�lt�k, hogy a feudalizmusb�l ismert k�pviseletet kapcsolj�k �ssze a demokr�ci�val. �gy j�tt l�tre a k�pviseleti demokr�cia, mely sor�n v�lasztott emberek k�pviselt�k a t�meget meghat�rozott helyen �s meghat�rozott ideig.

A modern demokr�cia alapja, hogy elv�lasztja a hatalmi �gakat �s k�pviseleti demokr�ci�t alkalmaznak.

Emberjogok k�rd�se: Ha demokr�ci�t hozunk l�tre, a v�laszt�nak m�lt�s�got ad az, hogy v�laszthat, amely olyan fok� lesz, hogy a polg�rnak jogai lesznek.

R�gen azok tartozhattak ide, akik:

• Bizonyos vagyoni cenzussal rendelkeztek
• F�rfiak voltak.

1973-ban Sv�jcban is kaptak a n�k szavazati jogot

1919-ben volt Magyarorsz�gon az els� v�laszt�s, ahol a n�k is szavazhattak.

Legyenek: titkosak, egyenl�k, �ltal�nosak

Magyar csoda: 12-es v�laszt�si t�rv�ny, amely p�lda az egyenl�re. Mindenkinek legyen szavazati joga, csak nem egyforma sz�m� szavazattal.

Jog�llamis�g: a jog uralm�t jelenti. A jogszab�lyok mindenkire n�zve k�telez�ek.

A magyar alkotm�ny: 1949 �vi XX-as t�rv�ny. 1949 augusztus 20-�n l�pett hat�lyba. R�kosi M�ty�s terjesztette be.

1989-ben a r�gi alkotm�nyb�l 1 mondat maradt �rintetlen: Magyarorsz�g f�v�rosa Budapest, minden m�st megreform�ltak.

Nagyon korszer� alkotm�nyunk van, amely sok k�lf�ldi jog�sz szerint is nagyon j�.

K�t alapvet� r�szb�l �ll:

• �llam fel�p�t�s�b�l �ll
  • T�rv�nyhoz� hatalom: Orsz�ggy�l�s
  • B�r�i hatalom
  • v�grehajt� hatalom
• �llampolg�ri jogok �s k�telezetts�gek meghat�roz�sa.

Magyarorsz�gon minden hatalom a n�p�, melyet 4 �venk�nt �tadunk az orsz�ggy�l�snek, az�rt h�vjuk az orsz�gunkat parlament�ris demokr�ci�nak.

Nem korm�nyt v�lasztunk n�gy �vente, hanem orsz�ggy�l�si k�pvisel�ket v�lasztunk!!

386 OGY k�pvisel�t v�lasztunk. Minden szavaz�nak 2 szavazata van. Szavazunk egy konkr�t szem�lyre az adott k�rzet jel�ltj�re �s p�rtlist�ra. �sszesen 210 p�rtlist�s van.

Magyarorsz�gi parlament egykamar�s parlament (nincs als� �s fels� h�za)

Magyarorsz�g alkotm�ny�t �gy alak�tott�k ki, hogy stabilit�st hozzon.

Az OGY k�pvisel�k- ha list�n is beker�lnek a parlamentbe – frakci�t hoznak l�tre.

H�zszab�ly

A frakci� hozhat olyan rendelkez�st, hogy k�telez� vel�k egy�tt szavazni. B�ntet�st kell fizetnie, ha ezt m�gsem teszi.  Magyarorsz�gon mand�tumszabads�g van, �gy a k�pvisel� �gy szavaz, ahogy akar.

100-200 t�rv�ny alkot az OGY �vente. A r�szletszab�lyokat �nkorm�nyzati rendeletben szab�lyozz�k. Az OGY felhatalmazhatja a t�rv�nyben a korm�nyt vagy az �nkorm�nyzatokat, hogy r�szletszab�lyokat alkossanak.

Az OGY korm�nyt v�laszt, k�zt�rsas�gi eln�k�t v�laszt, alkotm�nyb�r�s�g tagjait, stb. v�lasztja.

Kiemelten fontos, hogy az OGY maga d�nti el, hogy milyen m�lys�gig foglalkozik a dolgokkal. Van egy szab�ly, ami szerint minden fontos d�nt�sben t�rv�nyt kell alkotni.

Ad�t�rv�nyek, orsz�g k�lts�gvet�se, alkotm�ny ezekkel kapcsolatban biztos, hogy az OGY-nek kell t�rv�nyt alkotnia. Az OGY k�pvisel�i bizotts�gokat hoznak l�tre, melyek el�k�sz�tik a jogszab�lyokat. Csak a frakci� deleg�lhat k�pvisel�t bizotts�gba.

A korm�nyt az OGY v�lasztja. Amikor megv�lasztj�k a korm�nyt, a korm�nyprogramr�l is d�ntenek. A k�zt�rsas�gi eln�k d�nti el, hogy ki legyen a minisztereln�k. Magyarorsz�gon a minisztereln�k a leger�sebb politikai hatalom. Kancell�ri berendezked�s van. A minisztereln�k f�n�ke a korm�nytagoknak. Elbocs�thatja �s helyette m�sikat vehet fel. Miniszterek ellen nem lehet bizalmatlans�gi ind�tv�nyt beadni, csak az eg�sz korm�ny ellen.

Konstrukt�v bizalmatlans�gi elj�r�s keretein bel�l lehet lev�ltani a minisztereln�k�t. Az OGY-nek egy szavaz�ssal kell eld�nteni az is, hogy � ne legyen �s azt is, hogy ki legyen helyette.

K�rhet a korm�ny maga ellen bizalmatlans�gi szavaz�st. Bizalmatlans�gi ind�tv�nnyal nem lehet megbuktatni egy korm�nyt. Alternat�v megold�s az OGY feloszlat�sa a  korm�nyv�lt�shoz.

A korm�ny feladata, hogy v�grehajtassa a t�rv�nyeket, vigye az �gyeket, k�lf�ld�n k�pviselje az orsz�got. A legt�bb t�rv�nyjavaslatot a korm�ny ny�jtja be. Fontos jogszab�ly el�k�szt� tev�kenys�get v�gez. Fontos feladata, hogy �ssze�ll�tsa az ad�t�rv�nyt �s a k�lts�gvet�st �s beny�jtsa azt az OGY-nek.

K�zt�rsas�gi eln�k: tiszteletbeli tiszts�g. Legfontosabb feladata, hogy kifejezze a nemzet egys�g�t, k�pviselje a magyar �llamot k�lf�ld�n �s belf�ld�n egyar�nt. Legfontosabb k�zjogi m�lt�s�g. Val�s hatalma azonban viszonylag kev�s van. Feladatai:

• Ki�rja a v�laszt�sokat, meghat�rozza annak napj�t
• Korm�nyalap�t�si megb�z�st ad
• Honv�ds�g f�parancsnoka, de nem vezeti a honv�ds�get. Semmilyen ir�ny�t�si, vezet�i feladata nincs.
• T�bornokok kivezet�s�t � hagyja j�v�, de ezt a jog�t csak az adott miniszter ellenjegyz�s�vel egy�tt gyakorolhatja
• A b�r�s�gok b�r�it � nevezi ki, de ezt a jog�t csak az adott miniszter ellenjegyz�s�vel egy�tt gyakorolhatja
• A t�rv�nyeket � �rja al� �s � hirdeti ki. Amennyiben nem tetszik neki a tv. Visszak�ldheti a tv-t az OGY-nek, de ha azt elfogadj�k, neki is k�telezetts�ge azt elfogadni. HA alkotm�nyos probl�m�ja van vele, akkor el�zetes normakontrollra az alkotm�nyb�r�s�ghoz k�ldheti, aki d�nt majd r�la.
• Kegyelmi jogk�re is van, amit az igazs�g�gyi miniszter ellenjegyz�s�vel gyakorolhat.
• N�h�ny tiszts�gn�l � tehet javaslatot a tiszts�g bet�lt�j�nek szem�ly�re.
• Kit�ntet�seket adom�nyozhat

Alkotm�nyb�r�s�g nem igazi b�r�s�g. Nem r�sze a b�r�s�gi rendszernek, hanem olyan szervezet, amely azt vizsg�lja, hogy a t�rv�nyek �s rendeletek �sszhangban vannak-e az alkotm�nnyal. Az alkotm�nyb�r�s�ghoz fordulni kell. B�rmely �llampolg�r fordulhat az alkotm�nyb�r�s�ghoz (kb 6-7 �v). El�re veszi a k�l�nlegesen fontos �gyeket. 11 tagja van, akiket az OGY tagjai 2/3-os t�bbs�ggel v�lasztanak meg.

�llami sz�mvev�sz�k

B�r�s�gok: �t�lkeznek az �llampolg�rok peres �gyeiben. Fel�p�t�se:

• Helyi b�r�s�gok: v�rosi b�r�s�g, ker�leti b�r�s�g
  A kis �gyek tartoznak ide, 5 milli� forintn�l kisebb pert�rgy� �gyek �s a nem t�l s�lyos b�ntet��gyek indulnak itt. Az �t�let ellen fellebbezhetnek a megyei b�r�s�ghoz.
• Megyei b�r�s�gok: minden megy�ben �s a f�v�rosban is van 1-1. �sszesen 20 db
  A kisebb �gyekben d�nt m�sodfokon. A nagyobb �gyek a megyei b�r�s�gon indulnak. A m�sodfok� �t�let ellen fellebbezni nem lehet. A nagyobb �gyek eset�n els�fokon hozott d�nt�s ellen fellebbezni a region�lisan szervezett �t�l�t�bl�n�l lehet.
• Region�lisan szervezett �t�l�t�bla: Gy�r, P�cs, Szeged, Debrecen, Budapest
  A nagyobb �gyekben d�nt m�sodfokon.
• Legfels�bb b�r�s�g: fel�lvizsg�lati elj�r�si k�relemmel lehet hozz�juk fordulni. Jogegys�gi d�nt�seket hoz. Azon dolgozik, hogy az �t�l�rendszerben hasonl� d�nt�sek sz�lessenek a hasonl� �gyekben.

Minden b�r� egyenk�nt is f�ggetlen �s egys�gesen is. Orsz�gos igazs�gszolg�ltat�si tan�cs OIT. Feladata, hogy gondoskodjon a b�r�s�gok m�k�d�s�hez sz�ks�ges t�rgyi felt�telekr�l. � �rja ki a b�r�i �ll�sokra a p�ly�zatokat. Gondoskodik a b�r�k k�pz�s�r�l.

Tagjainak t�bb mint a fele olyan, akiket a b�r�k maguk k�z�l v�lasztanak. Kv�zi a b�r�s�gok magukat korm�nyozz�k. Eur�p�ban egyed�l�ll�, hogy mennyire nem f�gg a korm�nyt�l a b�r�s�g. A b�r�kat el�sz�r 3 �vre v�lasztj�k �s amennyiben alkalmasnak bizonyul, v�gleges�tik a kinevez�s�t.

�gy�szs�gek ugyan�gy �p�lnek fel, mint a b�r�s�gok. Az �gy�szs�g is f�ggetlen. A felettes �gy�sz az alatta l�v�t utas�thatja. Feladata:

• �ltal�nosan v�di a t�rv�nyes rendet.
• V�dk�pviselet. � k�pviseli a v�dat a b�ntet� perekben. A b�ntet� perekben mindig az �llam k�pviseli a v�dat, az �gy�sz pedig az �llamot k�pviseli.

�llampolg�ri jogok �s k�telezetts�gek szerepelnek az alkotm�nyban is. Els�sorban az emberi jogokkal vannak �sszef�gg�sben, melyeket nemzetk�zi egyezm�nyek hat�roznak meg. ENSZ nyilatkozatok. Fontos, hogy az emberi jogoknak 3 gener�ci�ja van:

• Klasszikus emberi jogok – emberi �lethez �s az emberi m�lt�s�ghoz val� jog, sz�l�sszabads�g, gondolati szabads�g
• ECOSOC jogok (gazdas�gi �s szoci�lis jogok): �llampolg�ri jelleg� jogok – v�laszt�jog, v�laszthat�s�g, p�rtalap�t�shoz val� jog, munk�hoz val� jog, kult�r�hoz hozz�jut�s, lakhat�si jog
  Ezek a jogok az els� gener�ci�s jogokkal szemben nem peres�thet�ek.
• Ez a harmadik gener�ci�s jog nincs benne a magyar alkotm�nyban. F�leg k�rnyezetv�delmi jelleg� jogok. �lharcosa pl a k�zt�rsas�gi eln�k�nk. Tiszta leveg�h�z val� jog. Stb.