2009. március 28.

JOG előadás anyaga

A jog: a társadalom leíró nyelve. Életünk minden egyes eleme jogszabályokkal érintett.

A társadalmi valóság folyamatosan változik, így a leíró nyelvünk (a jog) már nem képes lefedni az egész társadalmat. Ilyenkor kezd a társadalom elmászni a jog alól és bizonyos társadalmi normákat nem figyelembe venni.

A jogot arra használják, hogy változtassanak a társadalmi valóságon.

Példák:

1. A 90-es évek elejéig az emberek viszonylag fiatal korban összeházasodtak egymással. 20-as éveik elején alapítottak családot. A házasságkötések száma napjainkig folyamatosan csökkent. Most kb. a fele. Azonban az élettársi kapcsolattal szemben a házastársi kapcsolat privilegizált helyzetben van. Társadalmi igény merül fel a jog módosítására.
2. Jogszabályok módosításával akarunk változtatni a társadalmi helyzeteken. Például nők elleni nemi erőszak esetén, követelték, hogy módosítsák a törvénykönyvet, mivel szerintük túl enyhe büntetés járt érte és ezért olyan gyakori. Néhány év múlva statisztikusok vizsgálták, hogy mennyire volt hatékony ez a rendeltetés. Kiderült, hogy a nemi erőszakok száma nem csökkent, de mostmár jóval nagyobb arányban ölik is meg az áldozatot, nehogy lebukjanak.

Jogot alapvetően két részre osztják fel:

1. Közjog: Az állam és állampolgár viszonyát szabályozza. Nemzetközi jog esetén állam és állam viszonya.
   1. Alkotmányjog
   2. Közigazgatási jog
   3. Büntetőjog
   4. Stb.
2. Magánjog/Civiljog: Egyenrangú felek állnak egymással szemben.
   1. Polgári jog és a magánjog egymással felcserélhető fogalmak

                                                               i.      Családjog

                                                             ii.      Öröklési jog

                                                            iii.      Gazdasági társaságok joga

                                                           iv.      Munkajog

Nyugati jogrendszeren belül két csoport:

• Angolszász jog – a precedens jog él
• Kontinentális jog – a római jogból fejlődött ki
  1. Francia alrendszer: Franciaország, mediterrán országok
  2. Német alrendszer: Németország, Magyarország, Észak-európai országok

A római jog újrafelfedezése, újra átvétele a 17 századtól a 19 századig zajlott.

1878. Csemegi-kódex az első magyar jogkódex

Európai Unió: tompította a francia és a német alrendszerek közötti különbségeket. Nagy érdekegyeztető fórum.

Magyarországon is van jelentősége a precedens jognak.

Jogszabálynak nevezzük azokat a kötelező szabályokat, amelyeket valamely arra felhatalmazott szerv alkotott meg. Kizárólag az. A jogalkotásra jogosult szerveket az alkotmányban rögzítik.

Jogszabályból összesen 3 fajta van, melyek.

·        Törvény

·        Rendelet

·        Önkormányzati rendelet

Jogszabály nevének felépítése:

Törvény: Évszám, római számmal a törvény és típusa pl.: 1949. évi XX. Tv.

A törvényen belül paragrafusok és bekezdések találhatóak.

Rendelet: pl.: 23/2006 (III.4) Korm. rendelet

A jogi norma kötelező érvényű szabályt jelent.

„Aki mást megöl, az emberölés bűntettét követi el 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható”

Leíró rész: Aki mást megöl – a lehető legtágabb értelmű megfogalmazás kell

Kapcsoló rész: az emberölés bűntettét követi el

Szankció rész: 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható

A precedensjog érvényesül Magyarországon is, mivel lehet hivatkozni a bíróság előtt korábbi döntésekre, mert széles körű ítélethozatali lehetőségei vannak a bírónak.

Alkotmány: az alaptörvény. Minden egyéb jogszabály az alkotmányból eredeztethető. Minden országnak van alkotmánya, még akkor is, ha ez írott formában nem létezik.

Mi vezetett oda, hogy alkotmányos berendezkedésünk van?

Abszolút monarchia volt nálunk, mely szerint az uralkodó akarata törvény. Ennek legszebb példája Franciaországban a XIV. Lajos, a napkirály („Az állam én vagyok”). Innen indult ki a modern államok kialakulása, mivel ez az egyeduralmi rendszer nem működött kielégítően.

 Montesquieu meghatározta, hogy az egyeduralkodó hatalma milyen részekből áll. Három hatalmi ágat különböztetett meg:

• Törvényhozói
• Bírói
• Végrehajtói

Az egyeduralomban, az abszolút államban mindhárom hatalmi ág egy kézben van. Akkor lesz az állam sokkal jobban működő, ha ezeket az ágakat elválasztjuk egymástól. A törvényhozói és a bírói hatalom ne függjön a királytól.

Másik gondolatmenet is kialakult akkoriban: A diktatórikus hatalomnál jobb társadalmi berendezkedés lenne a demokratikus állami berendezkedés, de a régi görög és római demokrácia reformálásra szorul. Kitalálták, hogy a feudalizmusból ismert képviseletet kapcsolják össze a demokráciával. Így jött létre a képviseleti demokrácia, mely során választott emberek képviselték a tömeget meghatározott helyen és meghatározott ideig.

A modern demokrácia alapja, hogy elválasztja a hatalmi ágakat és képviseleti demokráciát alkalmaznak.

Emberjogok kérdése: Ha demokráciát hozunk létre, a választónak méltóságot ad az, hogy választhat, amely olyan fokú lesz, hogy a polgárnak jogai lesznek.

Régen azok tartozhattak ide, akik:

• Bizonyos vagyoni cenzussal rendelkeztek
• Férfiak voltak.

1973-ban Svájcban is kaptak a nők szavazati jogot

1919-ben volt Magyarországon az első választás, ahol a nők is szavazhattak.

Legyenek: titkosak, egyenlők, általánosak

Magyar csoda: 12-es választási törvény, amely példa az egyenlőre. Mindenkinek legyen szavazati joga, csak nem egyforma számú szavazattal.

Jogállamiság: a jog uralmát jelenti. A jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek.

A magyar alkotmány: 1949 évi XX-as törvény. 1949 augusztus 20-án lépett hatályba. Rákosi Mátyás terjesztette be.

1989-ben a régi alkotmányból 1 mondat maradt érintetlen: Magyarország fővárosa Budapest, minden mást megreformáltak.

Nagyon korszerű alkotmányunk van, amely sok külföldi jogász szerint is nagyon jó.

Két alapvető részből áll:

• Állam felépítéséből áll
  • Törvényhozó hatalom: Országgyűlés
  • Bírói hatalom
  • végrehajtó hatalom
• Állampolgári jogok és kötelezettségek meghatározása.

Magyarországon minden hatalom a népé, melyet 4 évenként átadunk az országgyűlésnek, azért hívjuk az országunkat parlamentáris demokráciának.

Nem kormányt választunk négy évente, hanem országgyűlési képviselőket választunk!!

386 OGY képviselőt választunk. Minden szavazónak 2 szavazata van. Szavazunk egy konkrét személyre az adott körzet jelöltjére és pártlistára. Összesen 210 pártlistás van.

Magyarországi parlament egykamarás parlament (nincs alsó és felső háza)

Magyarország alkotmányát úgy alakították ki, hogy stabilitást hozzon.

Az OGY képviselők- ha listán is bekerülnek a parlamentbe – frakciót hoznak létre.

Házszabály

A frakció hozhat olyan rendelkezést, hogy kötelező velük együtt szavazni. Büntetést kell fizetnie, ha ezt mégsem teszi.  Magyarországon mandátumszabadság van, így a képviselő úgy szavaz, ahogy akar.

100-200 törvény alkot az OGY évente. A részletszabályokat önkormányzati rendeletben szabályozzák. Az OGY felhatalmazhatja a törvényben a kormányt vagy az önkormányzatokat, hogy részletszabályokat alkossanak.

Az OGY kormányt választ, köztársasági elnököt választ, alkotmánybíróság tagjait, stb. választja.

Kiemelten fontos, hogy az OGY maga dönti el, hogy milyen mélységig foglalkozik a dolgokkal. Van egy szabály, ami szerint minden fontos döntésben törvényt kell alkotni.

Adótörvények, ország költségvetése, alkotmány ezekkel kapcsolatban biztos, hogy az OGY-nek kell törvényt alkotnia. Az OGY képviselői bizottságokat hoznak létre, melyek előkészítik a jogszabályokat. Csak a frakció delegálhat képviselőt bizottságba.

A kormányt az OGY választja. Amikor megválasztják a kormányt, a kormányprogramról is döntenek. A köztársasági elnök dönti el, hogy ki legyen a miniszterelnök. Magyarországon a miniszterelnök a legerősebb politikai hatalom. Kancellári berendezkedés van. A miniszterelnök főnöke a kormánytagoknak. Elbocsáthatja és helyette másikat vehet fel. Miniszterek ellen nem lehet bizalmatlansági indítványt beadni, csak az egész kormány ellen.

Konstruktív bizalmatlansági eljárás keretein belül lehet leváltani a miniszterelnököt. Az OGY-nek egy szavazással kell eldönteni az is, hogy ő ne legyen és azt is, hogy ki legyen helyette.

Kérhet a kormány maga ellen bizalmatlansági szavazást. Bizalmatlansági indítvánnyal nem lehet megbuktatni egy kormányt. Alternatív megoldás az OGY feloszlatása a  kormányváltáshoz.

A kormány feladata, hogy végrehajtassa a törvényeket, vigye az ügyeket, külföldön képviselje az országot. A legtöbb törvényjavaslatot a kormány nyújtja be. Fontos jogszabály előkésztő tevékenységet végez. Fontos feladata, hogy összeállítsa az adótörvényt és a költségvetést és benyújtsa azt az OGY-nek.

Köztársasági elnök: tiszteletbeli tisztség. Legfontosabb feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, képviselje a magyar államot külföldön és belföldön egyaránt. Legfontosabb közjogi méltóság. Valós hatalma azonban viszonylag kevés van. Feladatai:

• Kiírja a választásokat, meghatározza annak napját
• Kormányalapítási megbízást ad
• Honvédség főparancsnoka, de nem vezeti a honvédséget. Semmilyen irányítási, vezetői feladata nincs.
• Tábornokok kivezetését ő hagyja jóvá, de ezt a jogát csak az adott miniszter ellenjegyzésével együtt gyakorolhatja
• A bíróságok bíráit ő nevezi ki, de ezt a jogát csak az adott miniszter ellenjegyzésével együtt gyakorolhatja
• A törvényeket ő írja alá és ő hirdeti ki. Amennyiben nem tetszik neki a tv. Visszaküldheti a tv-t az OGY-nek, de ha azt elfogadják, neki is kötelezettsége azt elfogadni. HA alkotmányos problémája van vele, akkor előzetes normakontrollra az alkotmánybírósághoz küldheti, aki dönt majd róla.
• Kegyelmi jogköre is van, amit az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével gyakorolhat.
• Néhány tisztségnél ő tehet javaslatot a tisztség betöltőjének személyére.
• Kitüntetéseket adományozhat

Alkotmánybíróság nem igazi bíróság. Nem része a bírósági rendszernek, hanem olyan szervezet, amely azt vizsgálja, hogy a törvények és rendeletek összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Az alkotmánybírósághoz fordulni kell. Bármely állampolgár fordulhat az alkotmánybírósághoz (kb 6-7 év). Előre veszi a különlegesen fontos ügyeket. 11 tagja van, akiket az OGY tagjai 2/3-os többséggel választanak meg.

Állami számvevőszék

Bíróságok: Ítélkeznek az állampolgárok peres ügyeiben. Felépítése:

• Helyi bíróságok: városi bíróság, kerületi bíróság
  A kis ügyek tartoznak ide, 5 millió forintnál kisebb pertárgyú ügyek és a nem túl súlyos büntetőügyek indulnak itt. Az ítélet ellen fellebbezhetnek a megyei bírósághoz.
• Megyei bíróságok: minden megyében és a fővárosban is van 1-1. Összesen 20 db
  A kisebb ügyekben dönt másodfokon. A nagyobb ügyek a megyei bíróságon indulnak. A másodfokú ítélet ellen fellebbezni nem lehet. A nagyobb ügyek esetén elsőfokon hozott döntés ellen fellebbezni a regionálisan szervezett ítélőtáblánál lehet.
• Regionálisan szervezett ítélőtábla: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Budapest
  A nagyobb ügyekben dönt másodfokon.
• Legfelsőbb bíróság: felülvizsgálati eljárási kérelemmel lehet hozzájuk fordulni. Jogegységi döntéseket hoz. Azon dolgozik, hogy az ítélőrendszerben hasonló döntések szülessenek a hasonló ügyekben.

Minden bíró egyenként is független és egységesen is. Országos igazságszolgáltatási tanács OIT. Feladata, hogy gondoskodjon a bíróságok működéséhez szükséges tárgyi feltételekről. Ő írja ki a bírói állásokra a pályázatokat. Gondoskodik a bírók képzéséről.

Tagjainak több mint a fele olyan, akiket a bírák maguk közül választanak. Kvázi a bíróságok magukat kormányozzák. Európában egyedülálló, hogy mennyire nem függ a kormánytól a bíróság. A bírákat először 3 évre választják és amennyiben alkalmasnak bizonyul, véglegesítik a kinevezését.

Ügyészségek ugyanúgy épülnek fel, mint a bíróságok. Az ügyészség is független. A felettes ügyész az alatta lévőt utasíthatja. Feladata:

• Általánosan védi a törvényes rendet.
• Vádképviselet. Ő képviseli a vádat a büntető perekben. A büntető perekben mindig az állam képviseli a vádat, az ügyész pedig az államot képviseli.

Állampolgári jogok és kötelezettségek szerepelnek az alkotmányban is. Elsősorban az emberi jogokkal vannak összefüggésben, melyeket nemzetközi egyezmények határoznak meg. ENSZ nyilatkozatok. Fontos, hogy az emberi jogoknak 3 generációja van:

• Klasszikus emberi jogok – emberi élethez és az emberi méltósághoz való jog, szólásszabadság, gondolati szabadság
• ECOSOC jogok (gazdasági és szociális jogok): Állampolgári jellegű jogok – választójog, választhatóság, pártalapításhoz való jog, munkához való jog, kultúrához hozzájutás, lakhatási jog
  Ezek a jogok az első generációs jogokkal szemben nem peresíthetőek.
• Ez a harmadik generációs jog nincs benne a magyar alkotmányban. Főleg környezetvédelmi jellegű jogok. Élharcosa pl a köztársasági elnökünk. Tiszta levegőhöz való jog. Stb.