Piaget tanul�selm�lete

Jean Piaget (1896-1980) sv�jci pszichol�gus fejl�d�sl�lektani elm�lete (szok�s, n�mik�pp f�lrevezet�, de mag�t�l a szerz�t�l ered� kifejez�ssel, "genetikus tanul�selm�let"-nek vagy "genetikus ismeretelm�let"-nek is nevezni); a p�lda sablon kora huszadik sz�zadi pszichol�gia �s annak alkalmaz�sai (p�ld�ul a pedag�gia, didaktika) egyik meghat�roz� (sokat kritiz�lt, az elm�let �rt�kel�sei, besorol�sa vitatott, de tematiz�l� hat�s�) elm�lete.

Tartalomjegyz�k

• 1 Az elm�let t�rt�nete
• 2 Az elm�let �sszetev�i
  • 2.1 Az adapt�ci�s elm�let
  • 2.2 Az egyens�ly-motiv�lt ismeretb�v�t�s elm�lete
  • 2.3 A struktur�lis s�m�k �s reprezent�ci�k elm�lete
  • 2.4 A szakaszelm�let
    • 2.4.1 Szenzomotoros szakasz
    • 2.4.2 M�veletek el�tti szakasz
    • 2.4.3 Konkr�t m�veleti szakasz
    • 2.4.4 Form�lis m�veleti szakasz
• 3 Kritik�k, az elm�let �rt�kel�sei, besorol�sa

Az elm�let t�rt�nete

A szerz� kutat�si programj�t �s annak eredm�ny�t �ltal�ban "genetikus ismeretelm�let"-nek nevezte. Ezen nem azt �rtette, hogy hisz az ismeretek g�nek �ltali meghat�rozotts�g�ban (�ppens�ggel az ilyesf�le elvek tagad�i k�z� tartozott), hanem a "genetic" sz� egy m�sik, paronim jelleg� �rtelm�re ("fejl�d�s", "fejl�d�st�rt�net") gondolt, teh�t ez egy olyan elm�let, amely az ismereteknek az egy�n fejl�d�s�vel p�rhuzamos kifejl�d�s�vel, kib�v�l�s�vel foglalkozik.

Azaz annak t�rgyal�sa, hogyan fejl�dnek az ismereteink: ezek (ki)fejl�d�s�nek (genezis�nek) elm�lete Robert L. Campbell (Department of Psychology, Brackett Hall 410A Clemson University) nev�hez k�thet�. Korl�tozott m�rt�kben ugyan, de a mai �rtelemben v�ve is tartalmaz az elm�let genetikus (g�nekre utal�) elemeket. Az adapt�ci�s elm�let (p�ld�ul lentebb), noha semmik�pp sem fogadja el, hogy ezek az egy�nre n�zve teljesen �s mindent meghat�roz�ak lenn�nek.

Piaget elm�lete egy t�bb sz�z �ves k�rd�sre adott egyik, elvilagi lehets�ges v�lasz: "az ember tud�sa teljes m�rt�kben a tapasztalatok �s tanul�s v�geredm�nye" (szoci�ldeterminizmus), "vagy �r�kl�tt-e, a csecsem�vel vele sz�letik" (pszichogenetikus determinizmus)? Mindk�t n�zet r�g�ta jelen volt az eur�pai kult�r�ban. Az els�t m�r az empirista filoz�fus, John Locke (1632–1704) is k�pviselte (tabula rasa-elm�let), a XVIII. sz�zadban Helv�tius francia filoz�fus a nevel�s mindenhat�s�g�r�l �rt.

A m�sik n�zetet k�pviselte Jean-Jacques Rousseau (1712–1778), aki szerint az ember term�szete vele sz�letik, �s alapvet�en j�, csak a t�rsadalom rontja meg; de hasonl�, csak �pp pesszimista v�lem�nyt fogalmazott meg (az ember sz�let�s�n�l fogva rossz) a XIX. sz�zadban a filoz�fus Arthur Schopenhauer (1788–1860).

Charles Darwin �s Gregor Mendel biol�gusok sz�nre l�p�se jelent�s szaktudom�nyos t�mogat�st adott a viselked�s �r�kl�d�se elm�let�nek (alapot adva Cesare Lombroso (1836–1909) "sz�letett gonosztev�k" elm�let�nek �s Francis Galton (1822–1911) eugenik�j�nak, m�g a XX. sz�zadban ezzel er�s ellenhat�st k�pezett a behaviorizmus mozgalma. Piaget elm�lete egyfajta k�z�putas v�laszt ad a k�rd�sre, nem illeszthet� egyik fejl�d�selm�leti sz�ls�s�g keret�be sem.

Az elm�let �p�t Immanuel Kant ismeretelm�let�re, Charles Darwin fejl�d�selm�let�re, a korabeli reformpedag�gia �s kognit�v pszichol�gia tanaira, de felhaszn�lja Piaget saj�t, klinikai k�s�rleti kutat�sainak �s gyermekei �lland� megfigyel�s�nek �s kik�rdez�s�nek tapasztalatait is.

A diplomaszerz�s ut�ni els� munk�jak�nt,(1919-t�l P�rizsban) a szerz� intelligenciatesztek �rt�kel�s�vel foglalkozott Th�odore Simon sz�m�ra, az els� IQ-teszt-t�pus (Binet-Simon-f�le IQ-teszt) kidolgoz�j�nak, Alfred Binet laborat�rium�nak vezet�je volt. Azonban jobban �rdekl�d�tt a gyermekek rossz v�laszai, mint a tesztekb�l levonhat� statisztikai tanuls�gok ir�nt. (Mi�rt csin�lnak ilyen jellegzetes hib�kat a gyerekek? Mi�rt nem a feln�ttek?) Elkezdte h�rom saj�t gyermek�t figyelni, j�tszani vel�k, egyszer� tudom�nyos �s etikai probl�m�k el� �ll�tva �ket.

Az elm�let �sszetev�i

Az adapt�ci�s elm�let

Az elm�let szerint az egy�n �lland� k�lcs�nhat�sban �l k�rnyezet�vel, egyr�szt alkalmazkodik hozz�, a szervezet bels� �llapot�nak megv�ltoztat�s�val ("akkomod�ci�", azaz "idomul�s"), m�sr�szt pedig igyekszik megv�ltoztatni mag�t a k�rnyezetet is ("asszimil�ci�", azaz "hason�t�s"). A szervezet �s a k�rnyezet k�zti "fesz�lts�gek", �llapotk�l�nbs�gek mindk�t esetben kiegyenl�t�dnek (a homeoszt�zis ide�lis, noha �ltal�ban a k�ls�-bels� k�rnyezet v�ltoz�konys�ga miatt el nem teljesen el nem �rhet� �llapota), �lland�an egy egyens�lyi �llapot fel� tartva. Az asszimil�ci�s-akkomod�ci�s folyamatok �sszefoglal� neve "adapt�ci�" (alkalmazkod�s).

Az elme m�k�d�se is v�gs� soron ezt szolg�lja, �s ugyan�gy megfigyelhet� m�k�d�s�ben az asszimil�ci�s �s akkomod�ci�s folyamatok antagonizmus|antagonisztikus egyens�lya: a k�rnyezethez val� ilyet�n alkalmazkod�s az elme m�k�d�s�ben is v�gbemegy. P�ld�ul amikor esz�nk, az �tel a szervezet r�sz�v� v�lik, ez asszimil�ci�, m�g ha �les f�ny t�z a szem�nkbe, elford�tjuk a fej�nket, ez akkomod�ci�. Ha elmagyar�zz�k nek�nk a rabl�r�mi nev� k�rtyaj�t�k szab�lyait, akkor ezt az ismeretanyagot kognit�v szinten asszimil�ljuk, m�g ha felvil�gos�tanak minket valamely t�ved�s�nkr�l, akkor a saj�t elm�nket a k�rnyezethez igaz�tjuk, azaz akkomod�l�dunk.

Az akkomod�ci� felt�telez�se Piagetn�l eleve kiz�rja, hogy �t a pszichogenetikus elm�letek h�v�nek tekits�k, hisz egy genetikailag t�k�letesen meghat�rozott elme nem k�pes v�ltoztatni �nmag�n, m�rpedig az akkomod�ci� ezt jelenten�. Az egy�n �r�kli a biol�giai �s a szenzomotoros (�rz�kel� �s mozgat�) kiegyenl�t� mechanizmusokat, de ett�l f�ggetlen�l, viselked�s�t a k�rnyezet jelent�s m�rt�kben befoly�solni k�pes. Viszont – ami�rt az adapt�ci�s elm�let t�bb-kevesebb (ink�bb kevesebb) joggal modern �rtelemben is "genetikus"-nak nevezhet� – Kantt�l ered�en bizonyos elmebeli "a priori" (az egy�nnel sz�letett) mechanizmusok l�t�t m�gis elfogadja, felt�telezi, teh�t elm�lete a szoci�l-determinizmust is tagadja.

Immanuel Kant az emberi tudat m�k�d�s�t (pld. "A tiszta �sz kritik�ja") �gy k�pzelte el, hogy az emberi megismer�s kett�s rendszerben m�k�dik. Vannak a be�rkez� adat-ok, melyeket �rz�kel�s, tapasztal�s �tj�n szerz�nk, �s nem �r�kl�ttek (a posteriori-ak). A tud�snak azonban vannak olyan, az emberrel vele sz�letett (a priori) ismeretei, melyek az adatok feldolgoz�s�t seg�tik. Ha modern k�nt�sben �rtelmezz�k Kantot, az a priori kateg�ri�k val�j�ban a g�nekkel �r�kl�tt �rtelmez� rendszerekk�nt tekinthet�ek.

Immanuel Kant ilyesfajta �rtelmez�se m�r megjelent a b�csi k�r filoz�fusain�l is, de szint�n �gy tesz p�ld�ul Konrad Lorenz osztr�k biol�gus. Lorenz „hivatalos” �n�letrajza szerint az 1930-as �vek v�ge k�r�l �rt egy tanulm�nyt Kant �s a darwinizmus viszony�r�l – ez szinte bizonyosan ugyanaz a "Kants Lehre vom apriorischen in Lichte gegenw�rtiger Biologie" c., a Bl�tter f�r Deutsche Philosophie c. foly�iratban 1941-ben megjelent tanulm�ny, amire Noam Chomsky hivatkozik a "Nyelv�szeti hozz�j�rul�sok az elme tanulm�nyoz�s�hoz" – "A j�v�" c. �r�s�ban, mely magyarul megjelent az Osiris kiad� Mondattani szerkezetek – Nyelv �s elme c. Chomsky-v�logat�s�ban.^[1] Eme �r�sa szerint Chomsky egyben tov�bbi p�lda a fent eml�tett Kant-interpret�ci�t elfogad�kra. Az adatokat az �rtelmez� rendszerek hat�lyuk al� vonj�k. Nincs k�zvetlen nyers �rzetadat, ahhoz mindig kell egy megl�v� s�ma. Ezt �rti Piaget asszimil�ci�n. Amit kapunk a vil�gb�l, azt hozz�idom�tjuk ahhoz, ami a fej�nkben m�r van. Az akkomod�ci�n viszont azt �rti, hogy ami a fej�nkben van, idomul ahhoz, amit a vil�gb�l kaptunk. A kett� egy�tt alkotja az alkalmazkod�s ciklikus biol�giai folyamat�t, az adapt�ci� folyamat�t.

Piaget �gy gondolta, hogy eg�sz elm�lete egy kanti ciklicit�st sugall az emberi megismer�s fejl�d�s�r�l, legyen az a gyerek (vagy a tudom�ny fejl�d�se). A m�r eml�tett akkomod�ci�, asszimil�ci� �s adapt�ci� fogalmakkal pr�b�lja visszaadni azt a ciklicit�st, amit m�r Kant is hangs�lyozott.

Az egyens�ly-motiv�lt ismeretb�v�t�s elm�lete

Piaget tagadta, hogy a gyermek elm�je kiszolg�ltatott, passz�v b�bja lenne ak�r g�njeinek, ak�r a k�rnyezet ingereinek. Hite �s tapasztalatai szerint a kognit�v jelleg� tud�s megszerz�s�re bels� er�k hajtj�k a gyermeket akt�v inform�ci�keres�sre. Ez a tana lett k�s�bb a motiv�ci�s kutat�sok egyik elind�t�ja. Piaget az inform�ci�szerz�s els�dleges motiv�ci�j�t az adapt�ci�s folyamat egyens�lyra t�rekv�s�ben jel�lte meg: a kognit�v fejl�d�sben k�sztet�s jelentkezik a k�rnyezettel val� interakci�ra annak �rdek�ben, hogy a kognit�v funkci�k �lland� m�k�d�sben legyenek, az �j ismeretek asszimil�ci�ja egyens�lytalans�got sz�l, majd t�rekv�s az egyens�lyra �j strukt�r�t teremt. A kutat�sok �szt�nzik az �rdekl�d�st, felfedez�st �s indukt�v tanul�st, melyben a saj�t aktivit�s sor�n t�rt�nik a meg�rt�s.

A struktur�lis s�m�k �s reprezent�ci�k elm�lete

Piaget szerint, �sszhangban az akt�v tud�sszerz�s tan�val, a gyereket �gy kell tekinteni, mint egy minden ir�nt �rdekl�d� tud�st, aki k�s�rleteket hajt v�gre a k�r�l�tte l�v� vil�gon, hogy megn�zze mi t�rt�nik. Ezen miniat�r k�s�rletek eredm�nyeinek a gyermek tudat�ban val� lek�pez�d�seit Piaget s�m�knak nevezte. Ha a gyerek �j dolgot �szlel, megpr�b�lja m�r egy l�tez� s�m�val meg�rteni, ez asszimil�ci�. Ha nincs megfelel� s�ma, a gyermek �talak�tja a vil�gr�l alkotott k�p�t �gy, hogy lehet�leg egy m�r megl�v� s�m�t m�dos�t; e folyamat m�r akkomod�ci�. Az �j ismeretek asszimil�ci�ja egyens�lytalans�got sz�l, majd t�rekv�s az egyens�lyra �j strukt�r�t teremt.

A s�m�k f� feladata a vil�g jelens�geinek 'reprezent�ci�ja. Piaget szerint egy t�rgy, vagy �ltal�ban, egy jel reprezent�ci�s funkci�j�r�l akkor besz�lhet�nk, mikor el tudunk szakadni az ingerf�gg�s�gt�l, vagyis a jel hat�s�ra akkor is fel tudjuk id�zni a jelent�st, ha a jelent�st k�pez� t�rgy �pp nem el�rhet� az �rz�kel�s sz�m�ra. Ez a folyamat teh�t „t�bb”, mint a puszta jelfelismer�s, amikor a jeltest �s a jelent�s is rendelkez�sre �ll az �rz�kel�s sz�m�ra, �s k�pesek vagyunk a k�t �rz�kelt t�rgyat �sszekapcsolni. A reprezent�ci� fogalma az�ta nagy�v� p�ly�t futott be a kognit�v pszichol�gia|kognit�v pszichol�gi�ban.

A bonyolultabb s�m�kat strukt�r�nak nevezte (itt Piaget l�nyeg�ben absztrakt algebrai (matematika)csoportokhoz hasonl� strukt�r�k idegrendszeri reprezent�ci�j�nak az �lettapasztalatok �ltal t�mogatott fokozatos kialakul�s�r�l besz�l. Piaget nemcsak orvos-pszichol�gus volt, de �rtett a logik�hoz, a matematik�hoz, s�t, valamennyire az absztrakt algebr�hoz is – nem v�letlen, hogy sokat foglalkozott a sz�mfogalom �s a mennyis�gek anal�zise gyermekkori kialakul�s�val). A strukt�r�k cselekv�sek kognit�v reprezent�ci�inak, a m�veleteknek rendszerei. A feln�tt korra kialakult m�veleti rendszer, Piaget szerint, n�gy nagy r�szre tagol�dik: az els� az �lland�nak tekintett egyedi elemekre vonatkoz� m�veletek� (a halmazm�veletek), a m�sodik a t�rgyakat megkonstru�l� m�veletek� (oszt�lyoz�sok, sorba rendez�sek, id�- �s t�rbeli helyettes�t�sek stb.), a harmadik az �rt�keket megkonstru�l� m�veletek� (sz�mol�s), a negyedik az �t�letlogika, teh�t a matematik�nak �s minden tudom�nynak az alapja. Gaul G�za: A tudom�ny ellentmond�sai – avagy mit is tudunk a vil�gr�l?.

A szakaszelm�let

Fejl�d�sl�lektani elm�lete szerint a gyermek kognit�v fejl�d�s�ben vil�gosan megk�l�nb�ztethet�ek olyan szakaszok, melyek id�beli elhelyezked�se �s tartama egy�nenk�nt v�ltozhat, de ett�l eltekintve mindekire jellemz�ek, �s egym�shoz viszony�tott sorrendj�k szigor�an meghat�rozott, mindenkire egyform�n �rv�nyes. E n�gy, alszakaszokra is oszthat� f� szakasz a k�vetkez�:

• Szenzomotoros szakasz|�rz�kszervi-mozg�sos szakasz (szenzomotoros peri�dus); cselekv�ses helyzetmegold�s jellemzi;
• M�veletek el�tti szakasz|M�veletek el�tti szakasz: szeml�letvez�rl�s� (intuit�v) gondolkod�s �s m�g mindig nagyfok� egocentrizmus jellemzi;
• Konkr�t m�veleti szakasz|A konkr�t m�veleti szakasz: internaliz�lt, reverzibilis cselekv�sekkel megjelen� gondolkod�si m�veletek jellemzik;
• Form�lis m�veleti szakasz|A form�lis m�veleti szakasz; a kombinatorikus gondolkod�s, a hipot�zis-alkot�s �s dedukci� kialakul�sa.

Szenzomotoros szakasz

(0.-2. �v)

A gyermek saj�t test�nek mozgat�s�val kapcsolatos k�s�rleteket v�gez (meddig kell ny�jt�znia, hogy le tudja verni az �gy sz�l�re tett t�ny�rt, �s mi t�rt�nik, ha ez leesik). Kialakul saj�t teste �s a k�rnyezet megk�l�nb�ztet�s�nek k�pess�ge, �s a t�rgy�lland�s�g tudatosul�sa (a t�rgyak akkor is l�teznek, ha nem �rz�kelj�k �ket).

Ez az alapja annak, amit Piaget n�hol "reprezent�ci�s funkci�"-nak nevez (pld. A struktur�lis s�m�k �s reprezent�ci�k elm�lete|fentebb). M�sf�l-k�t �ves kor k�z�tt megjelennek az els� szavak, a gyermek besz�lni kezd. Nemcsak a konkr�t, k�zzelfoghat� t�rgyak reprezent�lhatnak, jelezhetnek egy m�sik t�rgyat (fal� az igazi lovat), de az olyan, nagym�rt�kben elvont (mert a reprezent�lt t�rgyra, a jel jelent�s�re nem hasonl�t�) dolgok is, mint a szavak hangalakja. Eml�keztet��l: a szerz� a reprezent�ci�k megl�t�nek alapfelt�tel�nek az ingerf�ggetlens�get tartotta.

M�veletek el�tti szakasz (2.-7.- �v)

M�sf�l-k�t �ves kor�ra a gyermek besz�lni kezd, t�rgyak �s szavak is szimboliz�lhatnak egy m�sik t�rgyat.

"M�velet"-nek egy olyan inform�ci��talak�t� ment�lis szab�lyt nevez�nk, amely megford�that�. P�ld�ul, ha egy magas, v�kony poh�rb�l alacsony, vastag poh�rba �ntj�k a vizet, a feln�tt tudja, hogy a v�zmennyis�g nem v�ltozott (megmarad�si elv), �s ugyanez a v�zmennyis�g vissza�nthet� lenne, a gyermek azonban �gy hiszi, a v�z mennyis�ge cs�kent.

Piaget �gy v�lte, ez az�rt van �gy, mert egy konzerv�ci�s folyamatban a gyermek k�ptelen – �s ez a m�veletek el�tti szakasz alapvet� jellegzetess�ge – egy t�rgyat jellemz� mennyis�gek k�z�l egyszerre t�bbet figyelembe venni (egydimenzi�s gondolkod�s). Ha p�ld�ul egy p�nzkupacot egyenes sorba rakunk, a gyermek �gy v�li, abban t�bb korong van, mint a kupacban, mert csak a sz�m�ra legjellemz�bb m�retet, a hossz�s�got veszi tekintetbe.

A fejl�d�s nemcsak a fizikai ,de a t�rsas vil�g meg�rt�s�re is hat�ssal van. A gyermeket e szakaszban erk�lcsi realizmus jellemzi, �gy v�li, az erk�lcsi �s j�t�kszab�lyok �lland� l�tez�ssel b�r�, abszol�te szent, m�dos�thatatlan igazs�gok, ha p�ld�ul megs�rten� a sz�leit, el�tn� egy aut�, vagy valami m�s b�ntet�st okvetlen�l kapna m�g akkor is, ha sz�lei nem b�ntetn�k meg. Az erk�klcsi t�rv�nyek �ppoly t�rv�nyek, mint a fizikaiak.

Konkr�t m�veleti szakasz

(7.-11. �v)

Az absztrakt m�veletek, szab�lyok felfog�s�ra k�pesek, de azokat csak konkr�t t�rgyakra k�pesek alkalmazni. Hipot�ziseinek ellen�rz�s�ben legfontosabb a sziszt�ma n�lk�li tal�lgat�s szerepe. Meg�rti, hogy egyes t�rsas konvenci�k �nk�nyesen is megv�ltoztathat�ak.

Form�lis m�veleti szakasz

(11. �vt�l)

Elvont (inger- �s reprezent�ci�f�ggetlen) kijelent�sek logikai elemz�s�re k�pes, hipot�ziseit m�dszeresen ellen�rizni k�pes. J�v�re, lehet�s�gekre �s ideol�giai probl�m�kra vonatkoz� k�rd�sekkel is foglalkozik.

Kritik�k, az elm�let �rt�kel�sei, besorol�sa

Piaget amerikai statisztikus k�s�rleti pszichol�gus kort�rsai a kis sz�m� alanyon v�gzett, „gyermektanulm�nyi” m�dszer�t (saj�t gyermekei megfigyel�se) mint tudom�nytalant kritiz�lt�k (Piaget is kritiz�lta a statisztikus intelligenciateszteket). Az elm�let kidolgoz�s�t�l kezdve mintegy 30 �ven �t, a nagym�rt�kben szoci�ldeterminizmus|szoci�ldeterminista behaviorizmus uralta angolsz�sz nyelvter�leten gyakorlatilag neml�tez�nek sz�m�tott, 1932 �s 1950 k�z�tt a szerz� semmilyen m�v�t sem ford�tott�k angolra, a hatvanas �vekben azonban tanait �jrafelfedezt�k. Ekkoriban keveredett vit�ba viszont a pszichogenetikus determinist�k egy sz�rny�val (Piaget-Chomsky-vita), az emberi nyelv velesz�letetts�g�t hirdet� Noam Chomsky �s Jerry Fodor k�vet�ivel.

Piaget tanaival sokan nem �rtenek egyet. Sz�mos k�s�rletet v�geztek annak bizony�t�s�ra, hogy az �ltala form�lisnak nevezett probl�m�kat a 12 �v k�r�li �letkorn�l kor�bbi �letkorban is meg lehet ismerni. Mindennek ellen�re az � feloszt�s�t tekintik a fejl�d�sr�l val� gondolkod�s alapj�nak.

A Piagettel kapcsolatos kritik�kat Howard Gardner �gy foglalja �ssze:

• Piaget �rtelemfelfog�sa t�ls�gosan a nyelvi k�pess�gekhez k�t�tt (verbalizmus). �gy t�nik, eredm�nyei kev�sb� �rv�nyesek a nem-nyugati kult�r�kban, de nyugaton sem mindenkire egyform�n alkalmazhat�ak. Piaget mintegy kis tud�snak tekinti a gyereket: "egy m�v�sz, egy jog�sz, egy sportol�, egy politikai vezet�" jellegzetes kompetenci�i n�la sz�m�t�son k�v�l maradhatnak.
• Sokak szerint az �rtelmi fejl�d�s sokkal folyamatosabb �s fokozatosabb, mint ahogy azt Piaget saj�tos ugr�sokra �p�l� rendszere felv�zolja. Modern k�s�rleti eredm�nyek alapj�n �gy t�nik, Piaget sokszor al�becs�lte vizsg�lati alanyainak k�pess�geit, p�ld�ul a t�rgy�lland�s�g felfog�s�ra vagy ut�nz�sra sokkal koraibb �letkorban is k�pesek a kisgyermekek, mint felt�telezte.
• Piaget felt�telezte, hogy az �rtelmi fejl�d�s f�ggetlen a konkr�t anyagt�l, amelyen a m�veleteket v�gezz�k. Ma a pszichol�gusok t�bbs�ge m�sk�nt gondolja: az egyik ter�leten �llhatunk j�val alacsonyabb vagy magasabb szinten, mint egy m�sikon.

A genetikus ismeretelm�letet, annak strukt�r�kra �s reprezent�ci�kra vonatkoz� tanai miatt, Pl�h Csaba a kognit�v tudom�nyok �tt�r� elm�let�nek tekinti, szok�s Piagetet a pedag�giai konstruktivizmus el�fut�r�nak is tekinteni.