SZOCIOL�GIA

2009. febru�r 28. el�ad�s anyaga

�ra elej�n ism�tl�s az el�z� anyagb�l. Feltett k�rd�sek:

• Mi a k�l�nbs�g a form�lis �s inform�lis csoport k�z�tt?
• Mi�rt j� a t�rsadalomnak, hogy az egy�n k�veti a t�rsadalom normarendszer�t?
• Szocializ�ci� fogalma.
• Norm�k fogalma
• Mik a norm�k tulajdons�gai?
• Mi az, hogy attit�d?
• Tudja-e a norm�t egy szem�ly megv�ltoztatni?
• Melyik v�ltozik k�nnyebben, a norma vagy az attit�d?
• Mit nevez�nk konformit�snak?
• Mi�rt j� az egy�nnek, hogyha csatlakozik egy csoporthoz?
• Mivel j�r a norm�k megszeg�se?
• Mi a t�rsas identit�s?
• Deviancia meghat�roz�sa

A csal�d meghat�roz�sa inform�lis vagy form�lis csoportk�nt megk�rd�jelezhet�.

Inform�lis, mert a h�zast�rsak v�lasztj�k egym�st. Inform�lis mert, az egy�nek szem�lyis�ge teljes eg�sz�ben �rv�nyes�lhet (ez az�rt nem minden esetben �rv�nyes!)

Form�lisnak lehet nevezni, mert ugyanazok a c�lok, a tagok nem v�lasztj�k egym�st (pl: a gyermek nem v�lasztja testv�r�t vagy sz�leit). A csal�dot az �llam egys�gk�nt kezeli (lak�st�mogat�sok, csal�dt�mogat�sok eset�n)

V�geredm�nyben m�gis inform�lisnak tekintend�.

A devi�ns csoportok kirekeszt�d�s�nek m�dja �s mi�rtje.

Van egy t�bbs�gi t�rsadalom �s van egy kisebbs�g, melynek tagjai m�s n�zeteket vallanak. A t�bbs�gi t�rsadalom kirekeszt, m�g a kisebbs�g befel� fordul.

K�z�s a devi�ns csoportokban, hogy a t�rsadalom normarendszer�ben valamit megk�rd�jeleznek.

Napjainkban azt lehet mondani, hogy a deviancia divatos. Nem felt�tlen�l negat�v, el�t�lend� dolog. Pl: szubkult�r�k, m�v�szek. Azonban att�l, hogy valaki azt �ll�tja mag�r�l, hogy devi�ns, m�g nem felt�tlen�l igaz r�.

A t�bbs�gi t�rsadalomnak m�gis haszna van a kisebbs�g l�tez�s�b�l, amik:

1. A kisebbs�gt�l t�rt�n� elhat�rol�d�s k�vetkezt�ben a mi normarendszer�nk er�s�dik. Meger�s�ti a t�bbs�gi t�rsadalom normarendszer�t. El�t�l�sen kereszt�l lehet�s�get ny�jt a t�rsadalom t�bbi tagj�nak, hogy norm�it meger�s�tse, a k�z�ss�gi �sszetartoz�s �lm�ny�t er�s�tse.
   Pl: alkoholista sz�l�kkel l�v� szomsz�d csal�d esete – az � norm�ikat �s m�dszereiket el�t�lem �s �gy a saj�t st�tuszom �s m�dszereim v�letlen�l sem fognak oda vezetni, hogy �n is alkoholista sz�l� legyek. Nem k�vetem a negat�v p�ld�t.
   
   
2. A devi�ns csoport normarendszere is lehet majd a t�bbs�gi t�rsadalom normarendszere. A devi�ns csoportban benne rejlik a v�ltoz�s, a t�rsadalmi fejl�d�s lehet�s�ge. A fejl�d�s mozgat�rug�ja, mert ha mindenki konform, akkor nincs v�ltoz�s, nincs fejl�d�s sem.

Az jelent probl�m�t, ha a t�rsadalom normarendszere megrend�l. Pl: balk�ni h�bor� – az ottani normarendszerek az egyik napr�l a m�sikra megv�ltoztak, elt�ntek. Els� k�rben a t�rsadalom int�zm�nyeit t�madj�k: �llami int�zm�nyek. Majd el�t�rbe ker�l az �n�rdek �s a boltok kirakatait bet�rik, kifosztj�k. Hihetetlen m�lys�geit tapasztaljuk meg saj�t emberi mivoltunknak.

An�mi�s �llapotnak nevezz�k azt az �llapotot, amikor a t�rsadalmi norm�k meggyeng�lnek. Jellemzi az egy�rtelm� viselked�si szab�lyok hi�nya. Ez egyben egy szocializ�ci�s zavar is. Az an�mi�s �llapot azt is jelenti, hogy a t�rsadalomban elfogadott c�lok �s a megengedett eszk�z�k k�z�tt ellentmond�s van.

A szociol�gia klasszikus devienciaelm�letei az an�miaelm�letek. Ezek magyar�zz�k ugyanis a makrot�rsadalom jellemz�ivel, strukt�r�j�val, ellentmond�saival a devi�ns viselked�s gyakoris�g�t. Egyben ezek azok az elm�letek, amelyek a legk�vetkezetesebben alkalmazz�k azt a szeml�letet, hogy a devi�ns viselked�seknek k�z�s gy�kereik vannak.

Az an�mia fogalma ezen elm�letek alapj�n:

• Durkheim: az an�mia a t�rsadalmi norm�k meggyeng�l�s�nek �llapota, ami a gyors �s nagy t�rsadalmi v�ltoz�sok hat�s�ra er�s�dik fel.
• Merton: Az an�mia nem egyszer�en a norm�k meggyeng�l�se az adott t�rsadalomban, hanem a t�rsadalomban elfogadott c�lok �s megengedett eszk�z�k k�z�tti ellentmond�s.

K�s�rletek:

1. B�rt�nk�s�rlet: kb 30-40 �vvel ezel�tt. A k�s�rletben r�sztvev� alanyok tudj�k, hogy ez egy k�vetkezm�nyek n�lk�li k�s�rlet. K�l�nb�z� feladatokat kapnak, amik teljes�t�se a k�vetkezm�nyn�lk�lis�g miatt nem lesz semmif�le hat�ssal a k�s�bbi �let�kre. A felel�ss�get az alanyok �gy k�nnyen �t tudj�k helyezni m�sra. V�letlenszer�en lettek kiv�lasztva az alanyok. Sorsol�ssal lett kiv�lasztva, hogy ki lesz a rab �s ki lesz a b�rt�n�r. A k�s�rlet eredetileg 1 h�napig tartott volna.
   N�h�ny nap ut�n a b�rt�n�r�k r��bredtek hatalmukra �s k�nozt�k a rabokat. Od�ig fajultak a dolgok, hogy a k�s�rletet kor�bban le kellett �ll�tani.
   
   
2. �ram�t�ses k�s�rlet: Egy k�s�rleti szitu�ci�t modelleztek.A k�s�rletvezet� (id�s, professzor szer� �r) 2 emberrel besz�lget. Az egyik�k lesz a tan�r (� a vizsg�lat alanya) a m�sikuk a tanul� (beavatott ember). A vizsg�lat alany�nak azt mondt�k, hogy a kutat�s azt vizsg�lja, hogy az �ram�t�s mennyire befoly�solja a lexik�lis tud�st. A kutat�s c�lja azonban val�j�ban az volt, hogy a „rossz v�lasz” eset�n adand� �ram�t�s eset�n a tan�r (kutat�s alanya) meddig hajland� elmenni. K�l�n szob�ban volt a tan�r �s a di�k, de a „f�jdalom hangjai” �thallatszottak.
   A legnagyobb k�rd�s, hogy hol vesz�ti el az ember a realit�s�t. Voltak, akik megk�rd�jelezt�k a kutat�st, de a professzor v�laszaira megnyugodtak.
   Sokan adtak hal�los �ram�t�seket is.
   
   

A mi �nk�p�nket nagyban befoly�solja az, hogy milyen inform�ci�kat kapunk azokt�l, akiknek adunk a v�lem�ny�re.

3. K�s�rlet: Beh�vtak egy l�nyt �s t�bb fi�t erre a k�s�reltre. A l�ny �lland� volt, a fi�k v�ltoztak. �k voltak az alanyok. A feladat az volt, hogy egy parav�nnal elv�lasztott helys�gben (hogy ne l�thass�k egym�st) besz�lget�st kell folytatniuk arr�l, amir�l csak akartak. A parav�n miatt a vizualit�s ki van z�rva. Ez megakad�lyozza a k�ls�leges vonatkoz�s alapj�n fel�ll�tott �t�leteket. A besz�lget�s sor�n a fi� kapott egy k�pet, amin egy l�ny volt. K�t lehet�s�g: a k�pen szerepl� l�ny egy attrakt�v h�lgy volt. M�sik lehet�s�gen egy kev�sb� vonz� h�lgy volt. A besz�lget�seket r�gz�tett�k majd ezeket elemezt�k. A l�ny �lland�. A sz�pnek hitt l�nnyal kedvesebbek, nyitottabbak. A nem vonz�nak hitt emberrel akadoz� volt a besz�lget�s, z�rk�zottabbak voltak az alanyok.
   A l�ny besz�lget�seit is elemezt�k. Vizsg�lt�k, hogy a l�ny hanghordoz�sa mennyire stabil, mennyire kovalens. Hogyan reag�l minderre? A l�ny sokkal magabiztosabb volt, amikor sz�p l�ny k�pe volt a fi� kez�ben. A m�sik esetben sokkal ink�bb elbizonytalanodott, befel� fordult.

A vizualit�s nagyon fontos a vil�gban val� t�j�koz�d�sunkban. A t�rsadalom legt�bb tagja ezen mechanizmusok alapj�n m�k�dik.

Szocializ�ci� a csal�ddal kapcsolatban:

A csal�d az emberek egy csoportja, ahol a tagok k�z�tt lesz�rmaz�si kapcsolat van, h�zass�g vagy adopt�ci� r�v�n. A szocializ�ci� els� sz�ntere.

Nukle�ris csal�d: nem bonthat� tov�bb. T�pusai:

• H�zasp�r
• H�zasp�r gyermekkel
• Egy sz�l� gyermekkel

Csal�d funkci�i:

• Szocializ�ci�
• Reprodukci�
• Gazdas�gi: Fogyaszt�i funkci�
• Gazdas�gi: Termel�si funkci�
• Feln�ttek pszich�s v�delme: szocializ�ci� feln�ttekre val� alkalmaz�sa. Ez az a hely, ahol a szem�lyis�g�nk legjobban tud �rv�nyes�lni, ahol van valaki, akit �rdekel a szem�lyis�g�nk.

A modern t�rsadalmakban �ttev�d�tt a hangs�ly a gazdas�gi funkci�r�l az �rzelmi funkci�ra. (ezt lehet vitatni Pl: kar�csonyi v�s�rl�si l�z a fogyaszt�si funkci�t er�s�ti)

Az�rt lehet ezt m�gis �ll�tani, mert az �rzelmi funkci� er�s�d�se magasabb rend�.

Pl: a gyermek szerepe a csal�dban r�gen �s napjainkban:

• Sp�rta;
• Szexualit�s tabu a gyermekek el�tt,
• A gyermekek csal�di biztons�ga: Ennek oka, hogy a r�gi t�rsadalmakban a gyermekhaland�s�g nagyon nagy volt, �gy kev�sb� k�t�dtek a sz�l�k a gyermekeikhez. Az akkori t�rsadalom nem b�rta volna el a mostani norm�kkal ezt.
  A gyermekhaland�s�g cs�kkent�s�hez az orvostudom�ny fejl�d�se volt  sz�ks�ges, ami �gy a t�rsadalmi norm�k v�ltoz�s�hoz vezetett.

H�ztart�s: a csal�ddal szemben sokkal ink�bb a gazdas�gi funkci�t hangs�lyozza. Egy�tt lak�, meg�lhet�si k�lts�geket megoszt�, egy�tt fogyaszt� emberek csoportja, akik �ltal�ban, de nem sz�ks�gszer�en rokonok.

Oktat�, nevel� form�lis int�zm�nyek sz�ks�gess�ge:

Az ig�ny kialakul�sa szorosan �sszef�gg az ipari forradalommal. El�tte a feudalisztikus t�rsadalomban a nagy gazdas�gokban a munkamenet elsaj�t�t�sa k�nnyen �tadhat� volt a csal�don bel�l. Ipari forradalom ut�n megn�tt a szaktud�s jelent�s�ge. Sok embert kellett hirtelen kis helyen kezelni. Az emberek a v�rosokba v�ndoroltak munk�t szerezni (urbaniz�ci�s folyamat). Felbomlott a nagycsal�d. A v�rosokba �raml� munk�ss�g sz�m�ra megsz�nt a nagycsal�d v�d� szerepe, a gy�rakban meghat�rozott m�don, meghat�rozott id�beoszt�sban kellett dolgozniuk. A munk�sok oktat�sait meg kellett szervezni. Az ipari forradalom v�ltotta ki a t�megk�pz�s ig�ny�t.

A norm�k �s az �rt�krendszerek is m�dosultak az �lettani v�ltoz�sok miatt. Nagycsal�d helyett kis csal�di egys�gek.

Felt�tel lett az �rni, olvasni tud�s is.

K�zponti oktat�si int�zm�nyekben lehet oktatni = iskola.

Funkci�i:

• Az oktat�s: a t�rsadalomban feln�tt korban bet�ltend� szerepekhez sz�ks�ges ismeretek �tad�sa az �j gener�ci� tagjainak. Az �j ismeretek elsaj�t�t�s�t jelenti.  
• a nevel�s: A viselked�si norm�k �s az ezek m�g�tti ismeretek �tad�sa. Nevel�s=szocializ�ci�. A form�lis int�zm�nyek (iskola, �voda, b�lcs�de) a szocializ�ci� m�sodik sz�nter�t k�pezik.
• A t�rsadalmi integr�ci�: egys�ges ismeretek �tad�s�val, egys�ges kult�r�val meger�s�ti azt az �rz�st a fiatalokban, hogy egy nemzeti - t�rsadalmi k�z�ss�g tagjai.

Az iskola �rt�krendje:

K�z�poszt�ly �s fels� oszt�ly �ltal k�pviselt �rt�kekhez �ll k�zel �s ellent�tes az als� t�rsadalmi r�tegek �ltal k�pviselt �rt�kekkel. Kiemelten a k�z�poszt�ly �rt�keivel �rt egyet. Az iskola h�vatott egyenl� es�lyeket biztos�tani minden t�rsadalmi r�tegb�l �rkez� tanul�ja sz�m�ra.

Az iskola szerepe:

Kiegyenl�teni az otthonr�l hozott h�tr�nyokat = es�lyegyenl�s�g elve. Sajnos ez a val�s�gban nem, vagy csak ritk�n �rv�nyes�l.

Ezt bizony�tja Bourdieu elm�lete:
A francia t�rsadalmat vizsg�lta. Franciaorsz�gban nem mindenki besz�l franci�ul. Ott az iskola az al�bbi m�don szelekt�l a k�l�nb�z� r�tegekb�l kiker�l� gyermekek k�z�tt. Amennyiben az es�lyegyenl�s�g elve m�k�dik, a sz�rmaz�si oszt�lyok �s a v�gs� kiker�l�si oszt�lyok k�z�tt nincs k�t�tts�g. Sajnos ez nem �gy van. Az als�bb r�tegekb�l �rkez� gyermekek �ltal�ban az als� r�tegekben esetleg a k�z�p r�tegekbe jutnak. A k�z�p �s fels�oszt�ly gyermekei is javar�szt a saj�t oszt�lyukban maradnak. Ez a strukt�ra viszonylagos �lland�s�got ad a t�rsadalomnak. Amikor a szocializ�ci� k�t sz�ntere nem egy ir�nyba mutat az komoly konfliktusokhoz vezet. A form�lis int�zm�nyek a t�rsadalmi reprodukci�t biztos�tj�k �s nem j�rulnak hozz� az es�lyegyenl�s�ghez.

Az elvont gondolkod�sra val� k�szs�g�nk a szocializ�ci�nk sor�n alakul ki. Elvont gondolkod�s minden, ami nem konkr�t t�rgyakra, esem�nyekre vonatkozik. Elvont pl: szeretet, j�zuska.
Annak ar�nya, hogy az elvont gondolkod�s a csal�dban milyen m�rt�kben fordul el�, meghat�rozza a gyermek k�s�bbi beilleszked�s�t. A form�lis int�zm�ny nem k�pes arra, hogy az egy�n k�pess�geit �n�ll�an kezelje. Azt egy objekt�v sk�l�n kezeli (oszt�lyoz�s).
Amikor a gyermek szem�lyis�ge m�g nem szil�rdul meg, az oszt�lyoz�s fix�lhatja. (sok esetben ez h�tr�ny az �nmeg�t�l�s miatt)

�gy az oktat�si int�zm�ny szerepe az es�lyegyenl�s�g biztos�t�sa helyett ink�bb kijel�lni a tanul�k hely�t a t�rsadalomban: l�tsz�lag objekt�v k�r�lm�nyekkel be is l�ttatj�k, hogy csak az arra �rdemesek ker�lnek kiv�laszt�sra. Ennek eredm�nye, hogy a t�rsadalmi mobilit�s helyett a t�rsadalmi strukt�ra reprodukci�j�t figyelhetj�k meg. (= az es�lyegyenl�s�g helyett er�sen meghat�rozott az egy�n helyzete a csal�di szocializ�ci�t�l)

Pl:

�tal�nos iskol�k soksz�n�s�ge lehet�v� teszi a sz�l�knek az iskol�k k�z�tti szelekci�t. Az iskol�kban az oszt�lyok k�z�tt is van szelekt�ci�

Integr�lt oktat�si int�zm�ny: minden t�rsadalmi r�teg gyermekeit egyar�nt oktatja

Szegreg�lt oktat�si int�zm�ny: csak bizonyos oszt�lyok/r�tegek/csoportok gyermekeit oktatja.

A kiv�teleket er�s�theti (amikor m�giscsak van t�rsadalmi mobiliz�ci�)

• K�pess�geivel kit�nik a gyermek
• Az als�bb kateg�ri�ban �l� sz�l� kell�en motiv�lt bels�leg �s nem hagyja, hogy a gyermek is ebben a r�tegben maradjon. �szt�nzi �s t�mogatja a gyermeket.
• A pedag�gusok felismerik a helyzetet: a gyermek nem az�rt van h�tr�nyos helyzetbe, mert rosszak a k�pess�gei, hanem mert olyan a t�rsadalmi helyzete. Ki�llnak mellette �s t�mogatj�k a gyermeket.

�rdek�rv�nyes�t� k�pess�g az als� oszt�ly tagjain�l l�nyegesen alacsonyabb, mint a k�z�p ill. fels� oszt�ly tagjain�l.

A szocializ�ci� meghat�rozza azt, hogy mely t�rsadalmi r�tegekhez tartozunk.

Az iskolarendszer �nmag�ban nem k�pes kiegyenl�teni a szocializ�ci�s h�tr�nyokat.

A szocializ�ci�s h�tr�nyok t�rsadalmi h�tr�nyokk� v�lnak.

A t�rsadalmi szerkezettel kapcsolatos legalapvet�bb elm�leti, filoz�fiai k�rd�s, hogy az emberi t�rsadalmakat mi jellemzi legink�bb: a harm�nia �s az egy�ttm�k�d�s vagy a konfliktus?

Harm�nia elm�let �s csereelm�let:

T�rsadalmi folyamatok kiegyenl�t�dnek. Az emberi t�rsadalmakat alapvet�en az egy�ttm�k�d�s jellemzi. A konfliktus csak kiv�teles jelens�g. Ez azt felt�telezi, hogy a t�rsadalomnak mindenki egys�ges alkot� r�sze. A t�rsadalomnak mindenkire, minden r�tegre sz�ks�ge van. A t�rsadalom tagjai egym�ssal javakat cser�lnek (nemcsak anyagi, hanem eszmei, szellemi javakat is) pl: szeretet, seg�ts�g, megbecs�l�s

Adam Smith – l�thatatlan k�z elm�lete. Azt mondja a csereelm�letek  ment�n, hogy az �llamnak nem kell beavatkoznia a gazdas�gba.

Konfliktus elm�let �s k�nyszer elm�let:

Minden emberi t�rsadalmat alapvet�en jellemez a konfliktus, ami nem sz�ks�gszer�en k�ros jelens�g, mivel az viszi el�re a t�rsadalmi fejl�d�st.

L�nyegi �ll�t�suk az, hogy nem mindenki sz�m�ra hoz hasznot a csere, mivel a hatalommal rendelkez�k k�nyszert alkalmaznak az elnyomottakkal szemben.

Marx a konfliktus elm�letek atyja. „A t�rsadalmak t�rt�nete az oszt�lyharcok t�rt�nete”

Hitte, hogy az oszt�lyharc a t�rsadalmi v�ltoz�s, fejl�d�s mozgat�ereje, s az oszt�lyharc �tj�n fog megval�sulni az igazs�gos t�rsadalom.  A termel� eszk�z�ket el kell venni a fels�bb oszt�lyt�l �s sz�t kell osztani az als� �s k�z�poszt�ly k�z�tt, �gy el�rhet� a harmonikus t�rsadalom. Marx t�mad�inak ellen�rve az ideol�gi�val szemben az volt, hogy t�ls�gosan gazdas�gi oldalr�l k�zel�tette meg a t�rsadalmat.

A t�rsadalmak term�szetes �llapota az egyenl�tlens�g. Minden t�rsadalomban vannak egyenl�tlens�gek.

Egyenl�tlens�g elm�letek:

• Egalit�rius �ll�spont szerint a teljes egyenl�s�g k�v�natos. K�t f� k�pvisel�je: Karl Marx �s Friedrich Engels.
  Az �ltaluk felv�zolt kommunista t�rsadalom j�v�k�pe szerint jelenleg van egyenl�tlens�g, de ez megv�ltoztathat� �s a teljes egyenl�s�g el�rhet�. A szocializmust illet�en azonban sem lehets�gesnek, sem k�v�natosnak nem tartott�k a teljes egyenl�s�get, hanem helyette a munka szerinti eloszt�st hirdett�k.
  

• A m�rs�kelt egyenl�tlens�g elfogadhat�, de az es�lyek legyenek egyenl�ek. M�lt�nyos j�vedelemk�l�nbs�gek elfogadhat�ak, amennyiben azok a t�rsadalomnak ny�jtott szolg�latok k�l�nbs�g�t t�kr�zik. De csak addig, am�g el�seg�ti a gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�st �gy, hogy a t�rsadalom tagjait nagyobb teljes�tm�nyre �szt�nzi.
  
  
• Szoci�l darwinizmus: a legr�termettebbeknek kell kiv�laszt�dnia �s az egyenl�tlens�g sz�ks�ges. Szerinte biol�giai k�l�nbs�gek vannak az egy�nek k�z�tt.
  Ezt az elm�letet h�rom �ll�sponttal indokolj�k:
  • Elitista �ll�spont: a t�rsadalomban sz�k elitek �llnak szemben a t�megekkel, akik az �tlagn�l tehets�gesebbek, intelligensebbek, �k viszik el�re a gazdas�g, a t�rsadalom, a kult�ra fejl�d�s�t, ez�rt magasabb j�vedelmeket �rdemelnek.
  • Minden t�rsadalmi beavatkoz�s a fenn�ll� j�vedelemeloszl�sba a szeg�nyebbek �rdek�ben s�rti a gazdagok szabads�gjogait, �gy v�gs� soron szolgas�ghoz, diktat�r�hoz vezet.
  • Funkcionalista szociol�giai iskola �ll�spontja:
    A fenn�ll� j�vedelemeloszl�s pontosan azt t�kr�zi, hogy a t�rsadalom tagjai mennyire hasznos funkci�t t�ltenek be a t�rsadalom sz�m�ra.