TEEND�K CSECSEM�K K�SLEKED� MOZG�SFEJL�D�SE ESET�N

Pikler Emmi

Tardos Anna (szerk.). 1982. Sz�veggy�jtem�ny a csecsem� �s kisgyermek szakgondoz�n�k r�sz�re Bp. Eg�szs�g�gyi Szakdolgoz�k K�zponti tov�bbk�pz� Int�zete.

A fejl�d�s egy r�szletk�rd�s�r�l k�v�nok sz�lni, �spedig a nagymozg�sok ter�n az �tlagosn�l lassabban fejl�d�, de egy�bk�nt �p csecsem� �s kisgyermek mozg�sfejl�d�se seg�t�s�nek k�rd�s�hez. B�r r�szletk�rd�s, helyes vagy helytelen megold�sa komoly szerepet j�tszik sz�mos gyermek k�s�bbi mozg�sviselked�s�ben, szem�lyis�g�nek alakul�s�ban.

1969-ben megjelent munk�mban 722 gyermek mozg�sfejl�d�s�nek elemz�se alapj�n t�nyk�nt le tudtam sz�gezni, hogy az �p gyermek mozg�sfejl�d�s�nek nem felt�tele a feln�tt k�zvetlen, akt�v seg�ts�ge, sem az, hogy � �ltesse-�ll�tsa fel, illetve j�rassa, sem az, hogy biztassa e helyzetek felvev�s�re, e mozg�sok elv�gz�s�re. Mindez nem helyes, nem c�lszer� elj�r�s. �p csecsem� �s kisgyermek mozg�sfejl�d�s�nek el�seg�t�s�ben d�nt� t�nyez� a megfelel� ked�ly�llapot �s kezdem�nyez�kedv kialak�t�sa a feln�tt-gyermek j� kapcsolat�nak ki�p�t�se r�v�n, a mozg�st k�zvetlen�l nem g�tol� �lt�z�k, megfelel� mozg�ster�let �s �n�ll� j�tsz�sra alkalmas j�t�keszk�z�k folyamatos, c�ltudatos biztos�t�sa a v�ltoz� sz�ks�glet szerint.

Vonatkozik ez a nagymozg�sok tekintet�ben a szok�sosn�l lassabban fejl�d� gyermekekre is? �gy gondoljuk, hogy igen, s ezt tapasztalataink is al�t�masztj�k. S�t k�s�n fejl�d� gyermekek eset�ben m�g nagyobb jelent�s�get tulajdon�tunk az �l�st, �ll�st megel�z� pr�b�lkoz�sokkal, �tmeneti mozg�sform�kkal t�lt�tt id�szak megny�l�s�nak, a fordul�s, a hasonj�tsz�s, a k�sz�s, a m�sz�s �s azok �tmeneti form�i gyakorl�s�nak.

Ha ezeket az �tlagosn�l lassabban fejl�d� gyermekeket a statikai �s mozg�sfejl�d�si �llom�sok megjelen�s�nek �tlagos id�pontjaiban -teh�t el�bb, mint ahogy �rettek e statikai helyzetek megtart�s�ra, illetve mozg�sok elv�gz�s�re- �ltetik, �ll�tj�k, j�ratj�k, akkor a hasonl� rossz m�dszerekkel seg�tett �tlagosan fejl�d� gyermekn�l is hib�sabb testtart�ssal, m�g g�rcs�sebben lesznek csak k�pesek mozogni. S minthogy ez az �llapot sok�ig, hetekig, sokszor h�napokig is tart, a gyermekeket ilyen m�don r�szoktatj�k, szinte r�k�nyszer�tik a rossz koordin�ci�val, helytelen tart�ssal beidegzett mozg�sform�kra.

Ezzel egy�tt j�r, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a gyermekek m�r rendszerint nem is lelik kedv�ket a fejletts�g�knek megfelel� form�k gyakorl�s�ban, gyakran meg is akad�lyozz�k �ket ezek gyakorl�s�ban - miel�tt k�pesek lenn�nek fel�lni �lve kell j�tszaniuk �s nem fekve, miel�tt biztosan j�rn�nak k�t l�bon kell k�zlekedni�k, nem engedik m�szni. Sajnos min�l nagyobb m�rt�k�, min�l felt�n�bb az elmarad�s, ann�l er�teljesebben alkalmazz�k ezt a fajta "seg�ts�get".

Ennek sor�n a mozg�sban lassan fejl�d� gyermekek t�bbs�ge elveszti mozg�skedv�t, nem leli �r�m�t az akt�v mozg�sban. �gyetlenn�, bizonytalan mozg�s�v� v�lik, �s �ltal�ban nemcsak csecsem�- �s kisgyermekkorban ilyen, hanem k�s�bb is. Az okot az okozattal �sszet�vesztve sokszor e k�s�bbi viselked�s magyar�zatak�nt arra hivatkoznak, hogy m�r csecsem�korban is �gyetlen volt, holott az �gyetlens�get csup�n a seg�t�s helytelen m�dja v�ltotta ki.

Ha a mozg�sban lassan fejl�d� gyermeknek id�t adunk saj�t mozg�sfejletts�gi szintj�n az �n�ll�, akt�v tev�kenys�gre (�s nem helyezz�k fejlettebb helyzetekbe, mint amelyekkel meg tud birk�zni, nem k�nyszer�tj�k, nem biztatjuk olyan mozg�sokra, amelyeket j� koordin�ci�val m�g nem k�pes elv�gezni), akkor a k�s�n �r� gyermek sem lesz �gyetlen, bizonytalan mozg�s�, a mozg�st �pp�gy �lvezi, mint minden m�s gyermek, s mire kin� a kisgyermekkorb�l mozg�saktivit�sa tekintet�ben m�r semmi sem k�l�nb�zteti meg a k�s�n �r�t a kor�n�r�t�l. S minthogy az aktivit�st nem b�n�tott�k meg csecsem�kor�ban, a nagymozg�sok k�sleked� fejl�d�se nem befoly�solja h�tr�nyosan a gyermek fejl�d�s�t egy�b ter�leteken sem.

(A mozg�s gyakorl�sa sor�n megtanulja saj�t test�t-�nj�t, �gy jut t�r�lm�nyhez, mozg�ssal ismeri meg a k�rnyez� teret, ebben a t�rben �nmag�t, az �n�ll�sod�s �lm�ny�hez juttatja, � �r el valamit, nem kiszolg�ltatott a feln�ttnek - kompetensnek �rzi mag�t. A kicsi kudarcok r�v�n tanulja meg feldolgoz�sukat, elsaj�t�tja a kudarck�pess�get. Megtanul a siker�rt dolgozni, kitart�an gyakorolni, �jra �s �jra pr�b�lkozni.)

(Gyakori beavatkoz�sok: fel�ltet�s, �ll�tgat�s, j�rat�s = direkt beavatkoz�sok, fiziol�gi�s elv�ltoz�sokhoz is vezethet az izmokban, csontokban. Indirekt beavatkoz�s: ha az �gya, hemperg� alja t�ls�gosan puha, b�lelt, s�pped�keny. A buk�sisak olyan vil�got k�zvet�t neki, aminek nincs �le, sarka, kem�nys�ge. A kor�n adott rugi besz�k�ti a cs�p�mozg�st.)

A CSECSEM�K �S KISGYERMEKEK CSOPORTBAN NEVEL�S�NEK K�RD�SEI

Vincze M�ria

Csecsem�- �s kisgyermekkorban k�ts�gtelen�l vannak a t�rsas egy�ttl�tnek pozit�vumai, nagy �r�mforr�st jelent a kisgyermekek sz�m�ra az, hogy egym�ssal j�tszhatnak. M�r a n�h�ny h�napos csecsem� is �r�l ennek, �s ha egy 1 �v k�r�li gyermeket valamilyen okn�l fogva egyed�l tesznek a hemperg�be -megszokott t�rsai n�lk�l- szomor� lesz, keresi t�rsait, nem tud olyan j�l j�tszani, mint megszokott t�rsaival egy�tt. A neh�zs�gek nem, vagy nem els�sorban a csoportban val� egy�ttj�tsz�sb�l fakadnak, hanem a csoportban val� nevel�s szitu�ci�j�b�l. Ezek a neh�zs�gek nem sz�ntethet�k meg, �ppen az�rt nem, mert a csoport nem term�szetes helyzete a csecsem�nek �s kisgyermeknek, de egyiken-m�sikon sokat lehet seg�teni a gyermek jobb meg�rt�s�b�l fakad� szeml�lettel, jobb szervez�ssel, bel�nk r�gz�tt elj�r�sok megv�ltoztat�s�val.

N�zz�k meg, melyek a csoporthelyzetb�l fakad� fontosabb neh�zs�gek, nevel�si probl�m�k:

1.    Mindenekel�tt ilyen az a k�nyszer, hogy meg kell osztaniuk gondoz�n�it csoportt�rsaikkal, s az ennek k�vetkezm�nyek�nt fell�p� f�lt�kenys�g,

2.    Tov�bbi neh�zs�g �s k�vetkez�sk�ppen  nem k�nnyen megoldhat� nevel�si probl�m�t jelent az alkalmazkod�s k�nyszere. Alkalmazkodni k�nyszer�l:

·       az int�zm�ny rendj�hez, a napirendhez,

·       a k�l�nb�z� gondoz�n�k k�l�nb�z� szok�saihoz,

·       csoportt�rsaikhoz,

3.    Sok figyelmet �s �tgondolt nevel�i munk�t ig�nyelnek a gyermekek k�z�tti konfliktusok, agressz�v megnyilv�nul�sok,

4.    V�g�l az a probl�ma, amit az int�zeti gyermek egy�nis�ge elsz�rk�l�s�nek vesz�lye jelent.

Els� helyen �ll teh�t az a csoporthelyzetb�l ad�d� neh�zs�g, hogy a gyermeknek nyolcad-, tized-, vagy m�g t�bbedmag�val kell megosztania gondoz�n�j�t. Az ma m�r nem vita t�rgya, hogy az eg�szs�ges fejl�d�s alapja a csecsem�t vagy a kisgyermeket anyj�hoz, gondoz�n�j�hez f�z�d� stabil, meghitt kapcsolat. �ppen ennek a kapcsolatnak a kialak�t�sa a legfontosabb, �s sajnos a legkev�sb� megval�sul� csecsem�otthonainkban. De ha kialakul, �s els�rend� t�rekv�s�nk az, hogy kialakuljon, akkor ennek a kapcsolatnak eg�szs�ges velej�r�ja, �s a csoportban nevel�s probl�m�i kapcs�n benn�nket most els�sorban �rdekl� neh�zs�g - a f�lt�kenys�g. A gyermek a csal�dban sem birtokolhatja az anyj�t, b�rmennyire szeretn� is. Riv�lisa az apja, riv�lisai a testv�rei. M�g az anyja munk�j�ra is haragszik, mindenre, ami elvonja t�le. De a gyermek �rz�sei kusz�k, s ha kev�sb� kusz�k voln�nak is, nem tudn� �ket form�ba �nteni, megfogalmazni. A gyermek nem mondja ki, hogy "Hagyd a dagadt ruh�t m�sra, engem vigy�l fel a padl�sra!" Megnyilv�nul�saib�l lehet csak k�vetkeztetni. Pl: egy k�t �s f�l �ves kisfi� kistestv�r�t anyja szoptatja, s valah�nyszor elkezden� szoptatni a kicsit neki s�rg�sen pisilnie kell, amit m�g anyja seg�ts�ge n�lk�l nem tud elv�gezni. A csal�dban �l� gyermek helyzete, anyj�hoz f�z�d� szoros kapcsolat�val m�gis sokkal k�nnyebb. Hiszen ott, ahol 3-4 testv�r is van, azok k�z�tt is legal�bb 1-2-3-4 �v a kork�l�nbs�g. Teh�t k�l�nb�z�ek a sz�ks�gleteik, m�s a helyzet�k a testv�rsorban, m�sfajta jogaik vannak, m�sfajta t�r�d�sre tartanak ig�nyt. Az int�zeti gyermek sok-sok "iker"-testv�r�vel �l egy�tt, ezek mind riv�lisai. Az egy csoportban �l� gyermekek megk�zel�t�leg azonos kor�ak, m�g kevert, vegyes csoportban is, hiszen nem t�bb a kork�l�nbs�g 1-2 �vn�l. Hasonl�ak a sz�ks�gleteik, t�r�d�si ig�ny�k, �letkori saj�toss�gain�l fogva egyik�k sem meg�rt�bb a m�sikn�l. Szoci�lisnak kell lenni�k egy olyan �letkorban, amikor �letkori saj�toss�guk az, hogy aszoci�lisak. �s ha van megfelel� kapcsolat a gyermek �s gondoz�n�je k�z�tt, akkor a gyermek el�bb-ut�bb f�lt�keny lesz a m�sikra. M�r a n�h�ny h�napos csecsem� is s�rva fakad, ha a gondoz�n� a t�rs�t veszi fel a hemperg�b�l, vagy a szomsz�dos �gyb�l, �s nem �t. Az id� m�l�s�val egyre t�bb �s egyre differenci�ltabb jel�t adhatja a f�lt�kenys�gnek. M�r nemcsak s�r, hanem az ujj�t szopja, elszomorodik, vagy esetleg b�ntja a keze �gy�be ker�l� t�rs�t, ahelyett, akit a gondoz�n� felvett. Vagy odab�jik a gondoz�n�h�z, �s mindenkit ell�k mell�le, aki csak k�zel�t hozz�. Int�zet�nkben, ahol egy gondoz�n� 2-3 gyermek fejl�d�s�ben �rdekelt k�zvetlen�l, sokszor tapasztaljuk, hogy a f�lt�kenys�g gyakran nem a csoport �sszes gyermeke, hanem a 2-3 gyermek k�z�tt oszlik meg. M�r a m�sf�l �v k�r�li gyermekcsoportban megfigyelhetj�k, hogy a gyermekek f�leg azokra a t�rsaikra f�lt�kenyek, akik az � gondoz�n�j�knek szint�n saj�t gyermekei. A nagyobb gyermekekn�l m�g kifejezettebb ez a megk�l�nb�ztet�s.

Ez �gy rendben is van. Csak ott nincs f�lt�kenys�g, ahol nincs j� kapcsolat gondoz�n� �s gyermekei k�z�tt. Ott teljesen mindegy a gyermekeknek, hogy a gondoz�n� kit gondoz, kivel besz�l, kivel j�tszik. Ezt a jelens�get tapasztalt�k Meyerhoffer �s Keller sv�jci csecsem�otthonokban, de b�ven tal�lunk r� hazai p�ld�t is. Ilyen minden mindegy, mindenki mindegy �llapotban csak a hospitaliz�lt gyermek van, �s egyenes k�vetkezm�nye a stabil gyermek-gondoz�n� kapcsolat hi�ny�nak. Persze az a gyermek sincs jobb �llapotban, aki m�g nem z�rk�zott teljesen mag�ba, aki m�g k�ts�gbeesetten k�s�rletezik, hogy mindenkit megh�d�tson. Ezek a kapcsolatkeres�, szeretet�hes, "ragad�s" gyermekek, akik vadidegen feln�ttre is r�csimpaszkodnak -szinte lefejthetetlen�l- akik �rzelmi siv�rs�gukban mindenkiben a megv�lt�t keresik.

A f�lt�kenys�g teh�t szinte mutat�ja a gondoz�n�-gyermek kapcsolat�nak, �s ha k�nyelmesebb, mutat�sabb is a csoport �lete n�lk�le, ez ellen nem kell k�zden�nk. Csak az olyan fok� f�lt�kenys�g ellen kell, ami annyira bet�lti a gyermek �let�t, hogy m�r g�tolja norm�lis tev�kenys�g�ben. Ilyenkor �ltal�ban a gondoz�n� kapcsolatteremt�s�ben van a hiba, a sokszor t�ls�gosan is szubjekt�v �rzelmeivel id�nk�nt szinte el�rasztja a gyermeket, amire a gyermek hevesen reag�l. Ez�rt sem szokott bev�lni az olyan gondoz�n�, aki saj�t elrontott �let�nek, boldogtalan gyermekkor�nak k�rp�tl�s�t a gyermekekben keresi.

A legk�zenfekv�bb �s legszembet�n�bb neh�zs�g az int�zeti helyzetben az alkalmazkod�s k�nyszere. A csal�dban feln�v� gyermeknek is alkalmazkodnia kell, a m�sokkal val� egy�tt�l�s a sz�let�st�l kezdve alkalmazkod�st k�v�n. Az int�zeti gyermekt�l a csal�di gyermekn�l t�bbet: alkalmazkodnia kell a napirendhez, a k�l�nb�z� gondoz�n�k k�l�nb�z� szok�saihoz, �s a csoportt�rsakhoz.

A napirend keretbe foglalja a gyermek �let�t, megszabja, hogy mikor mit csin�ljon, vagy mi t�rt�nj�k vele. Bizonyos fokig kell ez a keret a gyermek �let�ben, kell m�g a csal�di gyermek �let�ben is. M�gis, ha otthon s�r a csecsem�, anyja kicsit el�bb megeteti, alv� gyermek�t viszont nem r�zza fel sem etet�shez, sem f�rdet�shez. Am�g teh�t a csal�dban �l� gyermek napirendje rugalmas lehet, alkalmazkodhat a gyermek pillanatnyi sz�ks�gleteihez, az int�zetekben �ltal�ban k�t ir�nyban t�rhetnek el a gyermek sz�ks�gleteihez igazod� napirendt�l. Egyr�szt -�s ezt sokszor term�szetesnek �s elker�lhetetlennek �rezz�k- a csoport napirendje merev. A csecsem�otthonok szok�sos rendje szerint a gyermeket mindig ugyanabban az id�ben veszik fel, teszik tiszt�ba, f�rdetik meg �s �ltetik bilire. A napirendben megadott id�ben s�t�l �s "foglalkoztatj�k". R�gz�tett teh�t a f�rdet�si id�, r�gz�tett a tiszt�z�si, az etet�si id�, ha nem �gy lenne felborulna a rend. M�sr�szt -a csecsem�otthoni l�togat�saink sor�n ez volt a gyakoribb �s felt�n�bb- annyira szervezetlen, szinte anarchikus az �let, hogy az id�pontkeretek ellen�re a napirend sz� �rtelm�t veszti. A szervezetlens�g egyar�nt vonatkozik id�rendre, az esem�nyek egym�sut�nj�ra, -pl: hol �tkez�s el�tt teszik tiszt�ba a gyermeket, hol ut�na, illetve az egyik gondoz�n� az egyiket egyszer �gy, a m�sik a m�sikat am�gy, pillanatnyi elk�pzel�s�knek megfelel�en; vonatkozik ez a szervezetlens�g a t�rre is -pl: nemegyszer nem volt a gyermekeknek az asztaln�l �lland� hely�k; vonatkozik a szervezetlens�g az esem�nyekre magukra is: letesznek-e egy gyermeket a hemperg�be, kirakj�k-e az �gy�b�l j�tszani, �lben eszik-e ma vagy sz�ken �lve, darabos �telt kap-e vagy p�pest, kimegy-e a leveg�re aludni vagy nem, lesz-e ma s�ta, kimennek-e a kertbe, mind-mind olyan k�rd�sek, amelyek ad hoc, �tletszer�en d�nt�dnek el. Nyilv�nval�, hogy az ilyenfajta szervezetlens�ghez -amiben a gyermekek sohasem sz�m�thatj�k ki a k�vetkez� l�p�st- lehetetlen alkalmazkodni. Nem k�nny� azonban az alkalmazkod�s a merev, katon�s napirendhez sem. A merev napirenden bel�l azonban m�gis van n�mi lehet�s�ge a gondoz�n�nek a gyermek sz�ks�gleteihez jobban alkalmazkod� ell�t�si m�dra.

Ilyen lehet�s�g els�sorban a m�r eml�tett folyamatos gondoz�s. Ez azt jelenti, hogy a gondoz�n� nem veszi k�zbe a gyermeket gondoz�si r�szfeladatokhoz. Nem vesz fel egy gyermeket �s tesz tiszt�ba, majd visszahelyez az �gyba csak az�rt, hogy t�z perc m�lva �jra felvegye az etet�shez, vagy az�rt, mert majd ki akarja vinni a leveg�re. A gondoz�n� r�sz�r�l pedig megsz�nik az �gynevezett sortiszt�z�s, soretet�s, �s ezzel cs�kken a gondoz�n�i munka legnagyobb fenyeget� veszedelme: a mechanikuss� v�l�sa. M�sr�szr�l pedig nem zavarj�k meg a napirend kedv��rt az esetleg szenderg�, vagy �ppen j�l j�tsz� gyermeket h�romszor (tiszt�ba teszik, megetetik, leveg�re viszik). Az �hes, s�r� gyermeket sem bosszantj�k azzal, hogy tiszt�ba t�ve �jb�l az �gy�ba teszik,  ahelyett, hogy enni kapna v�gre. A folyamatos gondoz�si rendszer mellett a gondoz�n� a meghat�rozott sorban k�vetkez� gyermeket veszi fel,  �s l�tja el. Ell�tja �gy, ahogy a mama a gyermek�t, tiszt�ba teszi, megeteti �s a napirendt�l f�gg�en vagy fel�lt�zteti �s kiviszi a leveg�re, vagy leteszi a hemperg�be.

Arra is van lehet�s�g�nk, hogy a gyermekek alv�si szok�saihoz alkalmazkodjunk. A napirendben r�gz�tett ugyan az �tkez�sek sz�ma �s id�pontja, de ha �gy tapasztaljuk, hogy egy gyermeket rendszeresen �breszteni kell az esti etet�shez, ezt elhagyjuk ink�bb, �s nappal emelj�k a kosztj�t. Viszont ha �gy l�tjuk, hogy egy gyermek rendszeresen s�r este, �hes, beiktatunk az �trendj�be egy esti rendk�v�li gy�m�lcs-adagot, amihez term�szetesen nem keltj�k fel, csak akkor kapja, ha k�ri. Nappal is figyelembe kell venni a gyermek alv�sig�ny�t, ami pedig m�g egy nagyj�b�l azonos kor� csoporton bel�l is k�l�nb�z�; �ppen ez�rt az �jszakai �s egy hosszabb nappali alv�si id�n k�v�l az alv�si id� r�gz�t�se illuz�rikus. El�fordul azonban, hogy az eg�sz csoport, vagy a gyermekek egy r�sze, vagy ak�r csak egy gyermek a csoportb�l sz�vesen visszaalszik m�g egy sort p�ld�ul reggeli ut�n.  Ilyenkor az illet� gyermek vagy gyermekek napirendj�be hetekre, h�napokra beiktatjuk lefektet�s�ket, eg�szen addig az id�pontig, am�g val�ban alusznak, pihennek az �gyukban. De a napirendbe iktatott lefektet�sen k�v�l is, a gondoz�n� sok figyelmet k�v�n� feladata, hogy a hemperg�ben elf�rad�, el�lmosod� gyermeket �gy�ba tegye, az �gyban fel�bred�, �ber gyermeket pedig a hemperg�be.

A napirenden k�v�l alkalmazkodnia kell a gyermeknek a k�l�nb�z� gondoz�n�k k�l�nb�z� szok�saihoz. Min�l t�bb gondoz�n� kez�n fordul meg egy gyermek, �s min�l ink�bb k�l�nb�znek egym�st�l gondoz�si szok�saikban, ann�l nehezebben tud alkalmazkodni. Ez�rt is kell arra t�rekedn�nk, hogy az egyes gondoz�n�k munk�ja a legapr�bb r�szletekig egys�ges legyen, �s hogy a csoportban �lland� gondoz�n�i g�rda legyen. A csoport �sszes gondoz�n�j�nek tudnia kell, hogy valamelyik gyermek nem a f�zel�k ut�n, hanem el�tte kapja a gy�m�lcs�t; mindenkinek tudnia kell, hogy valamelyik gyermek csak �des�tve, vagy h�g�tva, j� melegen szereti a f�zel�ket; mindegyik gondoz�n�nek tudnia kell, hogy Zsuzsa pehelyzs�kj�t nem szabad �sszegombolni, csak amikor m�r elaludt, mert k�l�nben nyugtalan.

V�g�l alkalmazkodnia - �lland�an alkalmazkodnia kell a gyermeknek csoportt�rsaihoz. M�r az is elgondolkoztat�, hogy az int�zetben nevelked� gyermek soha nincs egyed�l, tal�n soha nincs k�r�l�tte teljes csend, ritk�n van k�r�l�tte olyan nyugalom, ami az elm�ly�lt j�t�k�t biztos�tani tudn�. F�lrevonul egy sarokba, ott rakosgatja a kock�kat, j�n egy m�sik �s kikapja a kosarat a kez�b�l. �p�t egy tornyot, a m�sik gyermek -esetleg v�letlen�l- felr�gja. Vagy csak �ll, kin�z az ablakon �s fej�hez rep�l egy labda, vagy fell�ki egy arra szalad� gyermek. Hint�zni szeretne, de a hint�z�snak is megvan a sorrendje, biciklizni szeretne, de az egyetlen biciklin egyik t�rsa �l. Vagy homokozik, �s ellen�llhatatlanul azt a lap�tot k�v�nja meg, ami a t�rs�n�l van. Sokszor m�g int�zeti szok�sok is nehez�tik az �let�t; eb�delnek: meg kell v�rni, m�g mindenki sorba �ll, mindenki bilizik, mindenki megmossa a kez�t, meg kell v�rni m�g mindenki sz�pen rendesen le�l az asztalhoz. De tal�n a legnehezebb az alkalmazkod�s a gyermek sz�m�ra, amikor s�r, bajban van, �s a gondoz�n� nem tud azonnal a seg�ts�g�re sietni. Nem tud, mert a kez�ben �ppen egy m�sik gyermek van, akit etet, f�rdet, vagy aki �ppen szint�n s�rt �s szint�n vigasztal�sra, seg�ts�gre szorult. Hogyan lehet ebben a gyermeket megterhel� helyzetben valamit k�nny�teni? Sokat sz�m�t a j� t�rgyi k�rnyezet, sok hellyel, sok j�t�kkal, de m�g t�bbet a gondoz�n� odahallgat� f�le, odafigyel� szeme, seg�teni akar�sa. Igaz, nem veheti fel a s�r� gyermeket, ha egy m�sik van a kez�ben, de n�h�ny sz�val megnyugtathatja. Megmondhatja, hogy "egy kicsit m�g v�rnod kell, Lacit megetetem, azt�n mindj�rt te k�vetkezel", vagy "l�tom elf�radt�l, r�gt�n felveszlek �s az �gyadba teszlek, csak Katit m�g tiszt�ba teszem". A szavak tartalm�t kezdetben m�g nem �rti a csecsem�, de azt �rzi, hogy a gondoz�n� vele �rez, seg�teni fog rajta. Lehet, hogy tov�bb s�r, de s�r�sa nem elhagyott, nem a l�g�res t�rnek sz�l.

Ami a j�t�kok �ltal okozott konfliktus-helyzeteket illeti, azoknak egy r�sz�n negat�v k�v�nalmakkal lehet seg�teni. Ilyen negat�v k�v�nalom, hogy ne legyen hinta. Nemcsak az�rt ne legyen hinta, mert nem ad lehet�s�get akt�v j�t�kra, -a gyerekek csak �lnek rajta �s �lvezik a zsong�t� hat�st- hanem az�rt sem, mert mivel csak egy van bel�le m�g egy lehet�s�get ad a sorban �ll�sra, az egym�sra val� passz�v v�rakoz�sra. A bicikli j� j�t�k, de csak akkor, ha t�bb van bel�le. Ha nincs m�d t�bb darab beszerz�s�re, akkor ink�bb ne adjunk a csoportnak biciklit. M�s a helyzet a babaszob�val, a teheraut�kkal. Ezekkel t�bb gyermek j�tszhat egyszerre. A kisebb j�t�kokb�l elegend� mennyis�gre van sz�ks�g, hogy ne egym�s kez�b�l t�pj�k ki a gyerekek. Persze �gy is el�fordul, hogy egy gyermek gy�jti �ssze az �sszes v�dr�t, hogy egy gyermek ellen�llhatatlan v�gyat �rez a m�sik gyermek kez�ben lev� labda ut�n. Ezeknek a konfliktusoknak az elsim�t�sa �s a gyermekek nyugodt j�t�klehet�s�g�nek biztos�t�sa komoly nevel�i tapasztalatot �s tapintatot k�v�n.

Megnehez�ti a csoport �let�t a gyermekek egym�s fel� ir�nyul� agresszi�ja. Illetve �lljunk meg itt egy percre: vajon az, amit mi feln�tt szemmel agresszi�nak v�l�nk, az val�ban mindig az agresszi� megnyilv�nul�sa? Mondok egy-k�t p�ld�t: a hasra fordul�, k�sz�-m�sz� gyermekek k�z�tt t�rv�nyszer�en fell�p egym�s haj�nak megfog�sa �s a gyermekek egym�sra m�sz�sa. Feln�tt szemmel n�zve ez felt�tlen�l agressz�v megnyilv�nul�s, m�ghozz� el�g durva. Ha azt a gyermeket n�zz�k, akire r�m�sznak, reakci�ja k�l�nb�z�. Sokszor j�t�knak fogja fel, egy�tt nevetnek, de el�fordul, hogy k�z�mb�sen t�ri vagy s�rva fakad. A hajba markol�s f�jdalmasabb, itt gyakoribb a s�r�s. De ha a r�m�sz� vagy hajba markol� gyermeket megn�zz�k, gyakran nyom�t sem l�tjuk rajta az indulatoknak. A legb�k�sebben m�szik t�rs�ra, �s a leg�rtatlanabb, �rdekl�d�, esetleg k�z�mb�s arccal markol bele a m�sik haj�ba. Lehets�ges, hogy valamif�le testi kontaktuskeres�sr�l van sz�. Legt�bbsz�r hi�ba pr�b�ljuk a gyermeket az �gynevezett m�sz�p�rn�ra elt�r�teni, a gyermek akkor is a m�sik gyermekre m�szik �s nem a m�sz�p�rn�ra. Az pedig, hogy a gyermekek szeretnek az anyjuk vagy gondoz�n�j�k haj�ba belekapaszkodni k�zismert. K�zismert ez a majmokn�l is, ez vezetett ahhoz a felismer�shez, hogy itt �szt�njelens�gr�l van sz�, a Hermann �ltal le�rt megkapaszkod�si �szt�nr�l. Harlow k�s�rletei ezt m�g ink�bb al�t�masztott�k. Harlow anyjukt�l elv�lasztott kismajmokat figyelt meg - ketrec�kben egy sz�rb�l �s egy dr�tb�l k�sz�tett p�tany�t helyezett el. A dr�tany�n elhelyezett cumis�vegb�l szophatott a kismajom, a sz�rany�n nem lehetett szopni. Megfigyelt�k, hogy a kismajom ideje nagy r�sz�t a sz�rany�ba kapaszkodva t�lt�tte, �ppen csak a t�pl�l�kfelv�tel r�vid perceire szaladt a dr�tany�hoz, ut�na r�gt�n visszat�rt.

A gyermek teh�t r�m�szik t�rs�ra, belemarkol a haj�ba. A gondoz�n� term�szetes reakci�ja az, hogy haragszik az "agresszorra", �s megv�di, vigasztalja a szenved� felet. Ha a hajat h�z�, t�rs�ra m�sz� gyermek sok ilyen tapasztalatra tesz szert, megtanulja, hogy ezek a gondoz�n�nek nem tetsz� cselekedetek, de megtanulja azt is, hogy hogyan tudja a gondoz�n� figyelm�t k�nnyen mag�ra ir�ny�tani. Ezzel a lehet�s�ggel azt�n �l is. Nem ritk�n lehet l�tni, hogy a b�k�sen j�tsz� gyermekek k�z�  bel�p a gondoz�n� �s abban a pillanatban valamelyik gyermek a gondoz�n�j�re n�zve buzg�n megh�zza a mellette �ll� gyermek haj�t. Az s�rva fakad �s megvan az eredm�ny: a gondoz�n� sz�l hozz�, ha haragosan is, vagy felveszi, hogy ne �rje el t�rs�t, azaz valamilyen form�ban mindenk�ppen foglalkozik vele.

A feln�tt sz�m�ra agressz�v cselekedetnek l�tszik az is, ha a gyermek elveszi t�rsa j�t�k�t. Pedig kezdetben nem tekinthet� ez sem agresszi�nak. A kisgyermek, �s f�leg a csecsem� lek�zdhetetlen v�gy�t �rez valamilyen megl�tott t�rgy ir�nt, ezt mindenk�ppen meg akarja szerezni. Tulajdonk�ppen �szre sem veszi, hogy ez a t�rgy egy m�sik gyermek kez�ben van, �s nem a f�ld�n hever. Ha a m�sik gyermek s�rni kezd az inzultus miatt, csod�lkozva r�n�z, nem �rti az �sszef�gg�st cselekedete �s a m�sik gyermek s�r�sa k�z�tt. Sok-sok ilyen tapasztalatra van sz�ks�ge ahhoz, hogy a kett�t �sszekapcsolja.

Nem k�nny� eld�nteni mi�rt b�ntj�k  olyan el�szeretettel a s�r�, vagy a mozg�sban elmaradottabb gyermeket. A s�r� gyermek c�lpontja az �sszes t�bbi gyermeknek. Ha egy gyermek elkeseredetten s�rva borul a f�ldre, r�videsen r�fekszik egy-k�t t�rsa, egy m�sik a haj�t h�zza, a k�vetkez� a kez�ben lev� j�t�kkal �t�geti. �gy j�nnek l�tre a sorozatb�nt�sok, a gyermek aki egy �rtatlannak t�n� hajh�z�s miatt s�rni kezd, c�lpontt� v�lik. Ha s�r m�g jobban megh�zz�k a haj�t, ha tov�bb s�r leteperik a f�ldre, r��lnek, stb... Itt arra lehet gondolni, hogy a gyermek a hangad�st akarja provok�lni, vagy tanulm�nyozni akarja a cselekedete nyom�n bek�vetkez� esem�nyeket, de kiss� mer�szebben �s m�lyebbre hat�bban arra is, hogy a gyermeknek �szt�n�s, teh�t m�r agresszi�t kiv�lt� vet�lyt�rsa a gyeng�bb, elesettebb gyermek.

Ha a gondoz�n� haragszik az �ltala agressz�vnek tartott gyermekre, �s haragj�nak megfelel�en akarja a konfliktust elint�zni, akkor a gyermek nagyon hamar val�ban agressz�v lesz.  Mert mit csin�l ilyenkor a gondoz�n�? A j�t�kot elvev� gyermek kez�b�l kiveszi az annyira �hajtott j�t�kot, �s visszaadja a tulajdonos�nak, a hajat h�z� gyereket durv�n megragadja, vagy legal�bbis r�kiab�l, stb... �s mivel az agresszi� agresszi�t sz�l, a leg�rtatlanabb gyermek hamarosan agressz�vv� v�lik. Mit csin�ljon h�t? Hagyja, hogy a gyerekek kiszedegess�k egym�s kez�b�l a j�t�kot, hagyja, hogy egym�st tiporj�k, egym�s haj�t h�zz�k? Egy darabig hagyhatja. Nem kell minden konfliktusba r�gt�n beavatkozni, mint ahogy a testv�rekn�l sem. El�fordul, hogy a gyermek nem is t�r�dik azzal, hogy elvett�k a j�t�k�t, nem b�nja ha a m�sik r�m�szik. Sokszor megoldj�k a gyerekek egym�s k�z�tt konfliktusaikat, feln�tt beavatkoz�s n�lk�l: a j�t�kot elvev� gyermek p�ld�ul m�sik j�t�kot k�n�l cser�be, vagy a gyermek kit�r a tov�bbi hajh�z�s el�l, stb... Neh�z a beavatkoz�s az�rt is, mert a gondoz�n� legt�bbsz�r k�sz helyzetet l�t, aminek sokszor hossz� el�zm�nye volt. Lehets�ges, hogy a hajat h�z� gyermek �ppen "visszah�z", lehets�ges, hogy a m�sik gyermek csak visszaveszi azt a j�t�kot, ami eredetileg is n�la volt. Persze a s�r� gyereket, a szenved� felet m�giscsak meg kell v�deni. Itt van �ppen az egyik legk�nyesebb, legt�bb tapintatot ig�nyl� pedag�giai feladat: v�delemre szorul� gyereket �gy megv�deni, hogy az akt�v b�nt� f�l meg�rtse ugyan, hogy tette k�vetkezm�nyekkel j�r, de ne s�rt�dj�k meg annyira, hogy dacba ker�lve, erre a meg�rt�sre k�ptelen legyen. Int�zet�nkben bev�lt m�dszer, hogy  hajh�z�s vagy egy�b testi s�rt�s eset�n mindk�t gyereket �gyba teszi a gondoz�n�. Nem szidja meg az akt�v felet, de hat�rozottan megmondja, hogy nem szabad ezt csin�lni - �s nem vigasztalja agyon a m�sikat sem. Ha csak az akt�v f�l ker�l az �gyba, az megs�rt�dik, a passz�v f�l pedig tov�bbra sem fog igyekezni a t�mad�sokat elker�lni, �s ha ez ism�telten el�fordul, akkor az �gyba tett gyermek val�ban haragudni fog a vigasztalgatott gyerekre. Az �gyukban egym�s mell� helyezett gyerekek viszont gyakran perceken bel�l a legnagyobb meg�rt�sben j�tszanak egym�ssal. A nagyobb gyerekeket m�r nem lehet �gyba tenni, �s �ppen a nagyobb gyermekcsoportok �let�t keser�ti meg sokszor egy-egy vad, val�ban agressz�v gyermek. Ezt m�g nehez�ti, hogy a vads�g j�rv�nyszer�. Nemcsak a gondoz�n� agresszi�ja sz�l agresszi�t, hanem a t�rsa �ltal meg�t�tt gyermek is tov�bb�t, �s ha ma egy gyermek harap a csoportban, lehet, hogy h�rom nap m�lva a csoport majd �sszes gyereke harapni fog. A legfontosabb teend� ilyenkor a legrosszabb �llapotban lev�, nyugtalan gyermek helyzet�nek rendez�se. �s m�g egy: arr�l m�r sz� volt, hogy a gondoz�n� ne legyen agressz�v, m�g rejtett mozdulataiban �s szavaiban sem, de a gyerekt�l se k�v�nja, hogy agresszi�j�t kedvess�ggel v�ltsa fel. Sohase pr�b�ljon a gyermek �t�sre emelt kez�b�l simogat� kezet csin�lni: "ne b�ntsd, ink�bb simogasd meg!" Ez hazugs�gra, �szint�tlens�gre nevelne.

V�g�l besz�lni szeretn�k a gyermek int�zetben nevel�s�nek m�g egy s�lyos probl�m�j�r�l: egy�nis�g�k elsz�rk�l�s�nek vesz�ly�r�l. Az int�zetben nevelt gyermek m�r helyzet�n�l fogva is sz�rke. Nem egyetlen gyermek, nem a legkisebb, nem a "nagyfi�", nem a "kisl�ny". Nyolcad-tizedmag�val �l egy csoportban. Emellett �ltal�nos int�zeti szok�s szerint hajuk egyform�ra ny�rva, ruh�juk egyforma, egyforma a cip�j�k, az ing�k, a nadr�gjuk, a kab�tjuk. Egyforma a pizsam�juk �s az �nnepl� ruh�juk is. Egy szob�ban alszanak, egyforma �gyakban, egyforma takar�kkal, egyforma poharakb�l, sokszor m�g egyforma mennyis�get is kapnak. K�z�sek a gondoz�n�ik, k�z�sek a j�t�kaik. K�z�s k�dbe v�sz a m�ltjuk, egyform�n bizonytalan a j�v�j�k. K�z�s a napirendj�k, egyszerre mennek s�t�lni, egyszerre �lnek bilire. T�bbsz�r hallj�k azt, hogy "Maradjatok csendben!", "Gyertek eb�delni!", Aludjatok!", mint azt, hogy "Maradj csendben!", "Gyere ide Pista!", "Aludj j�l kisfiam!" Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nehezen bontakozik ki az egy�nis�ge, nehezen k�l�n�ti el mag�t k�rnyezet�t�l, nehezebben alakul ki az �ntudata, annak tudata, hogy � �, az egyed�li p�ld�ny.

Mi�rt olyan fontos, hogy az �ntudat kialakuljon? Az er�s �n biztos�t�ka annak, hogy az ember valakinek �rezze mag�t, annak kialakulatlans�ga hozza l�tre a minden mindegy gyerekeket �s fiatalokat, akik sodr�dnak minden �ramlattal, akiknek a p�lyav�laszt�sa �s p�rv�laszt�sa v�letlenszer�, akik egy-egy er�sebb egy�nis�g hat�sa alatt k�nnyed�n sodr�dnak a prostit�ci� �s kriminalit�s fel�. T�bbek k�z�tt e miatt is domin�l� a le�nyany�k �s a b�n�z�k anamn�zis�ben az int�zeti m�lt.

A csal�dban nevelked� gyermekben is lassan, fokozatosan, kb. a 3.�v v�g�ig megy v�gbe ez a folyamat, �s a k�rd�s nem is fogalmaz�dik meg minden gyermekben olyan tudatosan, mint egy 2,5 �ves kisfi�ban, aki hirtelen eszm�lve �gy fordult anyj�hoz: "Anyu, �n �n vagyok?" A csal�d a gyermek sz�let�se pillanat�t�l seg�ti az �ntudat kialakul�s�nak folyamat�t. Az � anyja, az � apja, az � testv�re, az � kis k�dja, az � r�gi f�nyk�pei, az � sapk�ja, kab�tja - �s a v�gtelens�gig lehetne sorolni a gyermeket k�r�lvev� szem�lyek, t�rgyak, szok�sok list�j�t. A vil�g k�r�l�tte forog, � a vil�g k�zepe. Ez az �nk�zpont�s�g sz�ks�gszer�en hozz�tartozik az eg�szs�ges gyermek fejl�d�s�hez, - csak akkor van baj, ha id�sebb korra is �tny�lva megnehez�ti a gyermek beilleszked�s�t a k�z�ss�gbe.

Az int�zeti gyermek m�g �tmenetileg sem igen �rezheti mag�t a vil�g k�zep�nek. A "t�bbes" helyzet olyan m�lyen r�gz�dik benne, hogy az egyik �vod�sotthonban, egy felm�r�s alkalm�val arra a k�rd�sre, hogy "Mit csin�lsz, ha �hes vagy?", "Mit csin�lsz, ha elf�radsz?", a legt�bb gyermek t�bbes sz�mot haszn�lva v�laszolt: "Akkor esz�nk!", "Akkor lefeksz�nk!"

C�lunk: seg�teni a gyermek �ntudat�nak kialakul�s�t, seg�teni egy�nis�g�nek min�l sz�nesebb kibontakoz�s�t. Ezt is els�sorban a stabil szem�lyi kapcsolat kialak�t�s�val �rhetj�k el. Azzal, hogy mindegyik gyermek �rezze, hogy  az � gondoz�n�j�nek -Rozij�nak, Ic�j�nak, Editj�nek- fontos, amit � csin�l, amit � mond. Azzal, hogy az � gondoz�n�je sz�montartja a tulajdons�gait, kedvtel�seit, k�v�ns�gait. Legd�nt�bb teh�t a stabil szem�lyi kapcsolat az �ntudat kialakul�s�ban. Emellett sz�mos, t�bb�-kev�sb� apr�s�gnak t�n� lehet�s�g van amivel er�s�thetj�k, -vagy �ppen gyeng�thetj�k az �ntudat kialakul�s�t. Egyik ilyen lehet�s�g a gyermek k�lseje. Azt szeretn�nk el�rni, hogy minden gyermek szeresse a k�lsej�t, sz�pnek �rezze mag�t; az egyik sz�p sz�ke haj��rt, a m�sik a ragyog� szem��rt; a kev�sb� vonz� k�lsej� gyermekn�l m�g ink�bb fontos, hogy hangs�lyozzuk a benne rejl� sz�pet, k�l�n�s gonddal kell haj�t ny�rni, frizur�j�t megv�lasztani, el�ny�sen �ll� csinos ruh�ba kell �lt�ztetni. Egy m�sik lehet�s�g -amivel igen sok vissza�l�s t�rt�nik- a gyermek neve. Egyszer�nek �s term�szetesnek t�n� k�vetelm�nynek l�tszik, nevezz�k nev�n, keresztnev�n a gyermeket. A gyermek elhagyja gondoz�n�it, leveti ruh�it, amikor elhagyja az int�zetet. De a nev�t mag�val viszi. Mit kezd az a gyermek, aki m�g a nev�t is elvesz�ti? Mit kezd majd a sok Csoki �s Csuri, Pr�m�s �s B�r�, a k�v�rs�ge miatt Dagi �s Duci, a sov�nys�ga miatt C�rna �s Gilice, kiss� nagyobb orra miatt Pinocchi�, aki haza vagy �j int�zetbe ker�lve most m�r Pista, vagy �ppen �j becen�vk�nt a S�rte n�vre kell hallgasson. Hiszen itt nem arr�l az otthon�ban nevelked� gyermekr�l van sz�, aki egyik nap az anyja Aranybogara, m�sik nap Kisvir�gja. M�g �gy is el�fordul, hogy a 3 �ves Eszter -akinek ezer �s ezer beceneve van hal�losan megs�rt�dik, ha Esztinek nevezik. Mindannyian tudjuk, hogy J�zsef Attila �lete v�g�ig s�relemk�nt viselte mag�ban, hogy nevel�sz�lei Pist�nak sz�l�tott�k, mert olyan n�v hogy Attila nincs. Az int�zeti gyermek csak nem �rti, hogy eddig � nem � volt. M�g a neve v�ltoz�s�val is megszakad �let�nek am�gy is olyan gyenge sz�lra f�z�tt folyamatoss�ga. A ragadv�ny-nevekn�l, g�ny-nevekn�l, becenevekn�l nem jobbak a vezet�kn�vb�l k�pzett k�l�nb�z� nevek sem. �s arra is �gyelj�nk, hogy k�t egyforma keresztn�v eset�n a kett�t m�sk�ppen nevezz�k a csoportban, az egyiket Kat�nak, a m�sikat Katinak, az egyiket J�sk�nak, a m�sikat J�zsik�nak. Az �vodai �let gyakorlat�b�l vett�k �t a csecsem�otthonok �s a b�lcs�d�k a jelek haszn�lat�t. A jelek sz�ks�gess�g�t azzal indokolj�k, hogy a gyermek m�g nem tud olvasni, m�gis meg kell valahogyan k�l�nb�ztetni�k a t�r�lk�z�ket, a polcokat, bizonyos ruhadarabokat. B�lcs�d�ben ink�bb csak humoros a sok alma, f�s�, kalap�cs, vonat, ny�l �s �nt�z�kanna; a b�lcs�d�s gyermek hazamegy, �s ism�t Kati lesz �s Jancsi. Csecsem�otthonban azonban, ahol a gyermek �nfejl�d�se am�gy is nehez�tett, csak zavar� a jel. Nem azt tanulja meg, hogy � a Szab� P�ter, hanem, azt, hogy � a harap�fog�, s ha a csoportot v�lt, akkor � a zsir�f, s ha int�zetet v�lt, akkor p�tty�s labda lesz. A gondoz�n�k besz�de, sz�haszn�lata m�g jobban elmossa a jel szimb�lum volt�t. Nem azt k�rdezi: "Melyik a te jeled?", hanem azt mondja: "Te vagy a boh�c?". J�rtam olyan csecsem�otthonban, ahol az asztalhoz �l� gyermekeknek nem volt �lland� hely�k, de miut�n elhelyezkedtek a gondoz�n�j�k el�j�k rakta jel�ket. Nem azt er�s�tette benn�k, hogy �vi az ajt� mellett �l, Tam�s pedig �vivel szemben, hanem azt, hogy �vi k�pesk�nyv, Tam�s pedig bicikli.

Egy m�sik lehet�s�g az �ntudat kialak�t�s�nak seg�t�s�ben a szem�lyi tulajdon. Ott m�g nem tartunk, hogy minden egyes gyermeknek csecsem�kor�t�l kezdve k�l�n egy�ni ruhat�ra lehetne. Nem is annyira anyagi, ink�bb szervez�si neh�zs�gek miatt nem. De n�mi er�fesz�t�ssel �s sok odafigyel�ssel mindenhol megval�s�that�, hogy legal�bb minden 1,5 �ven fel�li gyermeknek legyen egy-egy olyan ruhadarabja, amelyik k�l�nb�zik a t�bbiek�t�l, �s amelyet � is �s t�rsai is megismernek. N�lunk minden gondoz�n� �s az �sszes gyermek tudja, hogy a z�ld p�tty�s naposk�t�ny a J�sk��, a piros over�l B�zsi�, a s�t�tk�k Kati�. De a gyerekek azt is tudj�k, hogy melyik bili ki�, melyik kis sz�k ki�, melyik b�gre, melyik t�ny�r kinek a tulajdona. �s persze azt is tudj�k �s tiszteletben tartj�k, hogy ez Edina mack�ja, az Dia k�k ruh�s bab�ja.

Mindebb�l nem az k�vetkezik, hogy olyan gyerekeket akarunk nevelni, akik nem tudnak alkalmazkodni, akik nem tudnak megbirk�zni f�lt�kenys�g�kkel, konfliktusaikkal, akik magukat semmif�le fegyelemnek nem tudj�k �s nem akarj�k al�vetni. Nem err�l van sz�. De olyan embereket akarunk nevelni, akik er�s �nj�kkel tudatosan alkalmazkodnak a k�z�ss�ghez, abban j�l �rzik magukat, egy�ni �rdekeiket al� tudj�k rendelni a k�z�ss�g �rdekeinek. Azt mondtam a bevezet�ben, hogy a csecsem� nem k�z�ss�gi l�ny, csak anyj�val �l szoros k�z�ss�gben. Az �gynevezett k�z�ss�gi nevel�s viszont nagyon is itt kezd�dik. Akkor fog tudni a gyermek j�l beilleszkedni a k�z�ss�gbe, akkor fogja t�rsait szeretni, akkor lesz bar�tja, akkor lesz v�lasztott j� h�zast�rsa, ha ez az anya-gyerek, gondoz�n�-gyerek kapcsolat j�, ha sok szeretetet kap. Tapasztalatunk �s meggy�z�d�s�nk azonban az, amit �gy fogalmazhatunk: a gyerekeknek olyan �llapotba hoz�sa a feladatunk, hogy konfliktusaikat elviselj�k, hogy alkalmazkodni tudjanak az int�zeti �let megannyi k�t�tts�g�hez, hogy egy�nekk� v�ljanak, �s ehhez nem direkt k�nyszert, fegyelmez�st, uniformiz�l�st kell alkalmazni. Nem ez�ltal, hanem �ppen az er�s �n kialak�t�sa �ltal indul meg m�r ebben a korban valami abb�l, ami a gyermeket k�s�bb k�z�ss�gi l�nny� teszi.

Amit az anya, a csal�d ny�jt a csecsem� �s kisgyermek sz�m�ra, azt az int�zet semmik�ppen sem tudja ny�jtani, de a neh�zs�gek �s veszedelmek egy r�sze nagy k�r�ltekint�ssel elh�r�that�. A k�r�lm�nyek j� megszervez�s�vel, az �j meg �j probl�m�kra �lland�an felfigyelve, a gyermek reakci�it mindig meg�rteni akarva elevenen tarthatjuk kapcsolatk�szs�g�ket, megk�nny�thetj�k beilleszked�s�ket, �s seg�thetj�k egy�nis�g�k kibontakoz�s�t.