SZOCIOL�GIA

2009. febru�r 21. el�ad�s anyaga

Form�lis csoport (pl: b�lcs�de, �voda, iskola):

• A tagok nem v�laszthatj�k meg egym�st
• Egy j�l megfogalmazott c�lt k�v�nnak megval�s�tani
• K�r�lhat�rolt szab�lyok szerint m�k�dik
• A f� c�lnak van al�rendelve minden m�s (pl: szem�lyes probl�m�k)
• A tagok szem�lyis�ge csak r�szben �rv�nyes�lhet

Inform�lis csoport (pl: bar�ti t�rsas�g, csal�d):

• A csoport c�ljai nem j�l k�r�lhat�rolhat�ak
• A tagok szabadon v�laszthatj�k egym�st
• A tagok teljes szem�lyis�g�kkel r�szt vehetnek

T�k�r-�n: m�sok szem�vel l�tjuk magunkat

Az ember t�rsas l�ny.  A csal�dban v�lik azz�. Elv�r�sokat fogalmazunk meg a gyermekekkel szemben, majd ebb�l kialakul egy szab�lyrendszer.

A gyermekek t�rsas l�nny� v�l�s�t szocializ�ci�nak nevezz�k.

A csal�d a t�rsadalom els� egys�ge �s a szocializ�ci� els� sz�ntere, ahol megtanuljuk a t�rsadalmi szerepeink egy r�sz�t. (pl: sz�l�, gyermek szerepek)

A b�lcs�de, �voda, iskola a szocializ�ci� tov�bbi sz�nterei. Mivel ezek a csal�dival szemben form�lis int�zm�nyek, sok esetben a gyermek szocializ�ci�s folyamata a k�t sz�nt�ren nem v�g egybe. Az inform�lis csoportban teljes szem�lyis�g�vel r�szt vehet a gyermek, m�g a form�lis int�zm�nyekben csak cs�kkentett m�don tud �rv�nyes�lni �s egy csoport tagjak�nt tekintenek r�. Ennek oka pl a sz�moss�g (csoport l�tsz�ma).

Viselked�snek a k�z�ss�g �rdek�ben t�rt�n� �nkorl�toz�st nevezz�k.

A szocializ�ci� t�rsadalmi szerepek megtanul�s�b�l �ll, ami viselked�si mint�kb�l, jogokb�l, k�telezetts�gekb�l tev�dik �ssze.

Sz�nterei pl:      ~ csal�d

                        ~ ezt k�vet� form�lis int�zm�nyek (b�lcsi, iskola)

                        ~ kort�rs csoportok

A szocializ�ci�s folyamat �let�nk v�g�ig tart.

St�tusz: a t�rsadalomban vagy a k�z�ss�gben elfoglalt poz�ci�t jelenti. (Pl: anya, testv�r, tan�r) Egy szem�ly t�bbf�le st�tuszt is bet�lt. Minden st�tuszhoz elv�r�sok kapcsol�dnak, melyeket a t�rsadalom t�maszt a st�tuszt bet�lt�vel szemben. Ezeket az elv�r�sokat vagy viselked�si norm�kat nevezz�k szerepnek. Ezen szerepelv�r�sok k�z�tt szerepkonfliktus ad�dhat. (Pl: az anya �s a munkav�llal� szerepek k�z�tt az id� hi�nya okoz konfliktust)

Szociol�gia: a t�rsadalmi �let t�rv�nyszer�s�geit a val�s�ggal t�rt�n� �sszevet�ssel vizsg�l� tudom�ny. Seg�ti a t�rsadalom tagjait t�rsadalmi k�rnyezet�k meg�rt�s�ben.

A t�rsadalomtudom�nyokat a term�szettudom�nyokt�l a vizsg�lat t�rgya �s a vizsg�lati m�dszerek hat�rolj�k el legink�bb.

A term�szettudom�nyok t�rv�nyszer�s�gekkel dolgoznak, m�g a t�rsadalomtudom�nyok mechanizmusokat vizsg�lnak. A t�rsadalomtudom�nyok nem �llap�tanak meg t�nyeket.

Azt vizsg�lja, hogy adott k�z�ss�g hogyan alkalmazkodik a k�ls� k�rnyezet�hez. (A pszichol�gia pedig az egy�n alkalmazkod�s�t n�zi)

T�rsadalom int�zm�nyei: a t�rsadalom tagjainak t�bbs�ge �ltal v�gzett tev�kenys�gek alapvet� m�dja, mint�ja. (Pl: h�zass�g)

T�rsadalom strukt�r�ja: az egy�n �s a t�rsadalmi csoportok k�z�tti viszonylag tart�s viszonyokat jelenti. (Pl: al� �s f�l� rendelts�g)

Az al�bbi feloszt�s egy egyszer�bb 2 dimenzi�s �bra, de val�j�ban 3 dimenzi�ban helyezkednek el az egy�nek.

            F-fels� oszt. r�teg

            K-k�z�p oszt. r�teg

            A-als� oszt. r�teg.

T�rsadalmi kult�ra: nem azonos az irodalmi vagy m�v�szeti kult�r�val. Nem hierarchiz�l az egyes t�rsadalmi kult�r�k k�z�tt. Az afrikai t�rsadalmi kult�ra ugyanolyan fontos, mint pl. a New York-i. Minden t�rsadalomnak sz�ks�g szerint van kult�r�ja.

Anyagi, kognit�v �s normat�v elemekb�l �ll, vagyis t�rgyakb�l, tud�sb�l �s �r�kekb�l. Minden k�z�ss�gnek vannak bizonyos ismereti (kognit�v funkci�i), haszn�l bizonyos t�rgyakat (anyagi funkci�) �s k�vet bizonyos viselked�si szab�lyokat (normat�v funkci�).

Az elt�r� kult�r�k ugyanazon emberi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�nek m�dozatait vizsg�lj�k.

Ilyen sz�ks�glet pl. a csal�d int�zm�ny�nek v�ltoz�sa, de ugyanilyen a szocializ�ci�s mint�zatok v�ltoz�sa is.

A csal�d szerkezete, t�pusa sokat v�ltozott az �vsz�zadok alatt, de a t�rsadalom szempontj�b�l a c�l mindv�gig megmaradt, miszerint a tagok a t�rsadalmi elv�r�sokat elsaj�t�ts�k.

A t�rsadalomnak az a c�lja, hogy fennmaradjon, amit �gy tud el�rni, ha integr�lt (�sszetartoz�), amit csak egy egys�ges rendszerben lehet megtenni, aminek eszk�ze a szocializ�ci�.

Norm�k: A norm�k szerepeket defini�lnak. A norm�kat szocializ�ci� sor�n saj�t�tjuk el a k�l�nb�z� sz�ntereken. A k�z�ss�gnek az�rt j�, ha azonos m�don szocializ�lja tagjait, mert akkor az egy�n viselked�se a t�rsadalom t�bbi tagja sz�m�ra kisz�m�that�v� v�lik.

2 f�le norm�t ismer�nk: jogi norma �s erk�lcsi norma. Az alapvet� k�l�nbs�g a kett� k�z�tt, hogy a jogi norm�k r�gz�tettek (le vannak �rva), a b�ntet�s m�s a megszeg�s eset�n. A b�ntet�si t�telek a jogi norm�k megszeg�se eset�n egy�rtelm�ek, m�g az erk�lcsi norm�k megszeg�se eset�n el�g �sszetett. A jogi �s az erk�lcsi norm�k k�z�tt er�s koller�ci� van. A f�bb erk�lcsi norm�ink alapj�n sz�letnek jogi norm�k (pl: bankrabl�s, gyilkoss�g).

B�rmely norm�kat szegj�k meg, a v�gs� eredm�ny a kirekeszt�s lesz (pl: kik�z�s�t�s, b�rt�n).

A szociol�gia �rt�kmentes tudom�ny = nem �t�lkezik.

A norm�k tulajdons�gai:

• Az adott t�rsadalomban vagy k�z�ss�gben ellent�tbe ker�lhetnek egym�ssal.
  Pl: Ad�fizet�si mor�lunk
• T�rsadalmak t�rt�neti fejl�d�se sor�n a norm�k v�ltozhatnak.
  Pl: n�k st�tusza, homoszexualit�s meg�t�l�se
• A norm�k folyamatosan v�ltoznak.
• T�rben nagy k�l�nbs�gek vannak a norm�k k�z�tt.
  Pl: hal�lb�ntet�s, eutan�zia
• A norm�k nem mindig racion�lisak. Az a norma, ami ellent�tes a t�rsadalom els�dleges c�lj�val (fennmarad�s), az nem racion�lis. Akkor nem racion�lis, ha a k�z�ss�g pusztul�s�hoz vezet.
  Pl: Indi�ban nem eszik meg a teheneket akkor sem, amikor �h�ns�g van.

Sznobizmus: felt�tlen�l arra k�lt, amire nem kell, vagy nincs r� sz�ks�ge.

A norm�k k�vet�se

Minden emberi csoport l�tez�se k�l�nf�le norm�kat k�vetel, amelyekhez alkalmazkodnak a csoport tagjai. A legt�bb szab�ly nem is t�nik fel �let�nk sor�n, mivel term�szetes sz�munkra. A norm�kat t�bbnyire az�rt k�vetj�k, mert a szocializ�ci� sor�n megszoktuk, hogy �gy viselked�nk, bels� mint�kk� tessz�k (internaliz�ljuk a norm�kat), azt gondoljuk, hogy ez a j�, ez a helyes.

A norm�k k�vet�s�nek oka lehet m�g a szankci�kt�l val� f�lelem. F�l�nk a kiz�r�st�l, f�l�nk, hogy magunkra maradunk.

Pl: k�zleked�s k�zben piros jelz�l�mpa eset�n nem megy�nk �t, ha l�tunk rend�rt, m�g akkor sem, ha  j�n aut�. Ha nincs rend�r, akkor vagy �tmegy�nk, vagy nem. Ha nem l�t minket senki �s nincs is vesz�ly, ennek ellen�re m�gsem megy�nk �t, az arra utal, hogy elfogadjuk az adott norm�t.

Pl2: er�sen internaliz�lt norm�nk, hogy nem oltunk ki ember�letet.

Attit�d: az egy�n lelki, szellemi k�szs�ge arra, ahogyan bizonyos t�rgyakra, szem�lyekre, helyzetekre meghat�rozott m�don reag�l. L�nyeg, hogy gyorsan tudjunk rajta v�ltoztatni (pl: be�p�lni egy t�rsadalomba). Az attit�d�k h�tter�ben �rt�kek �llnak.

K�nnyebben v�ltoztatjuk, mint a norm�inkat. A v�ltoztat�st �ltal�ban egy k�zel�ll� egy�n v�lem�nye okozza.  K�nnyen v�ltoztatok, ha nem v�ltoztatja meg jelent�sen az �letemet.

Kompetens tud�s: Arra sarkal, hogy v�lem�nyt form�ljunk a t�rt�ntekr�l.

N�pi b�lcsess�gek: T�bb ember v�lem�ny�n alapul� kijelent�sek, melyek tartalmaznak igazs�got, de nem 100 %-osak.

Magyarorsz�g a kereszt�ny-eur�pai kult�rk�rh�z tartozik.

Csoporthat�sok:  Sz�ks�gszer�en valamilyen csoport tagjai vagyunk minden �letszakaszban. Ezek a csoportok meghat�rozz�k az �let�nket. A csoport tudatalatti folyamatok �s explicit csoportnyom�s r�v�n tudja befoly�solni saj�t tagjait.

Konformit�s:  az egy�ni v�laszok igazod�sa a csoport norm�khoz. A konformit�s annak m�rt�ke, hogy a csoport tagjai mennyire hajland�ak megv�ltoztatni viselked�s�ket, n�zet�ket, attit�dj�ket, hogy azok jobban illeszkedjenek a csoport�hoz.

Csoport tagj�v� v�l�s folyamata:

1. A csoport tagjak�nt defini�ljuk magunkat (elhat�rozzuk, hogy oda szeretn�nk tartozni) Elhissz�k, hogy a csoportnak igaza van.
2. Megfigyelni �s elsaj�t�tani a csoport viselked�s alapvon�sait
3. Viselked�si norm�k internaliz�l�sa.
4. A csoport is elismer minket.
5. Megbecs�lts�g �rzetet kapunk.

Az egy�ni v�laszaimat igaz�tom a csoport norm�ihoz. T�rsas identit�s, amikor az �N �s a MI egybecs�szik, �sszetartozik.

Strukt�ralist�k: azt mondj�k, hogy a t�rsadalmi strukt�r�k megszabj�k a mi viselked�s�nket, mivel a strukt�r�ban bet�lt�tt hely�nknek megfelel�en viselked�nk, gondolkodunk. A csoportok, amiknek a tagjai vagyunk, hatnak r�nk �s ez alapj�n alak�tjuk v�lem�ny�nket.

Deviancia: olyan magatart�s, mely megszegi a k�z�ss�g vagy t�rsadalom nagy r�sze �ltal elfogadott norm�kat. Relat�v, hogy ki sz�m�t devi�nsnak. Azon emberek viselked�smint�it nevezz�k devi�nsnak, akik elt�rnek az �tlagt�l.

Az emberek t�rsadalmi egy�tt�l�se az�rt lehets�ges, mert d�nt� t�bbs�g�k alkalmazkodik az adott t�rsadalomban elfogadott norm�khoz, viselked�si szab�lyokhoz, de minden t�rsadalomban el�fordulnak olyanok, akik ezeknek a norm�knak ellenszeg�lnek. A t�bbs�g �ket nevezi devi�nsnak.

A deviancia nem csak egyes emberek viselked�s�t jellemezheti, hanem eg�sz csoportok�t is. A deviancia az�rt lehet tart�s, mert a t�rsadalmon bel�l devi�ns csoportok keletkeznek, amiknek stabilit�s�t ugyanolyan rendszerek adj�k, mint az �tlag t�rsadalom�t. Nem akarnak t�ll�pni saj�t csoportjuk hat�rain, befel� fordulnak �s ez jobban er�s�ti a hat�rokat.

Egy normarendszert egy ember semmik�ppen sem tudja megv�ltoztatni. Az elit r�teg tagjai mindig nagyobb hat�ssal vannak a normarendszerekre, mint a n�p tagjai, mivel n�luk van a hatalom. Ennek ellen�re az elit sem k�pes csak �gy megv�ltoztatni a norm�kat.

Az �rt�k�t�letek nagyon relat�vak, t�rt�l is id�t�l is er�sen f�ggenek. (pl. m�s norm�k voltak 300 �vvel ezel�tt, vagy m�s norm�k �rv�nyesek a f�ld k�l�nb�z� pontjain)

A mai magyar t�rsadalomban devi�nsnak nevezz�k pl:

• B�n�z�ket
• Alkoholist�kat
• Drogosokat
• Homoszexualit�s meg�t�l�se haz�nkban megosztott
• �ngyilkosokat